Gázrészvények a BKV megsegítéséért?

A Főgáz százmilliárd forintos részvényeinek átvételével oldaná meg a kormány a BKV gondjait – derült ki a kormányfő és a főpolgármester tegnapi tárgyalása után. A főváros és közlekedési cége egyelőre semmilyen támogatást nem kap, a Fidesz szerint viszont a már bukott MSZP és az SZDSZ a budapestiek megnyomorításával akarja átmenteni hatalmát.

2009. 12. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Segíteni akar a kormány a csőd szélére jutott, 90 milliárd forintos adósságállománnyal és 30 milliárd forintot megközelítő veszteséggel küszködő BKV-n, de ennek továbbra is az a feltétele, hogy a főváros rendet tegyen, és a MÁV mintájára átalakítsa a céget legkésőbb január közepéig – közölte tegnap Szollár Domokos kormányszóvivő Bajnai Gordon miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester találkozóját követően. Leszögezte: a kormány nem zárja ki, hogy a közlekedést Budapesten és környékén a fővárosban a kilencvenes években felerészt privatizált Főgáz Zrt. részvényeinek átvételével oldják meg. – Az eddigi rendszer fenntarthatatlan – húzta alá a hónapokon belül távozó kabinet szóvivője.
Demszky Gábor kijelentette: eredményről most sem tud beszámolni, azonban rengeteg tanulmányt, tervet készítettek arról, hogy a BKV-t hogyan lehetne működtetni a MÁV-val és a Volánnal együtt; van már úgynevezett reorganizációs terv is. Szerinte a korrupciós ügyek sora, a sok milliárd forintos végkielégítések és a tanácsadói szerződések botránya után „transzparenssé” tették a közlekedési társaságot azzal, hogy elfogadtak erről a tőzsdei cégekéhez hasonló szabályzatokat. – Létrehoznánk egy megrendelő szervezetet is – mondta a posztján tizenkilenc éve tartózkodó Demszky Gábor. Azt ígérte, december közepére minden kiderül majd, hogy a BKV megmentéséhez korábban igényelt 30 milliárd forintos kormánysegítség valójában mekkora lesz, támogatást vagy csak garanciát kapnak-e az újabb hitelek felvételéhez.
A főpolgármester megjegyezte: a hatályos törvények szerint nem lehetséges a Főgáz-részvények átadása a kormánynak. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy ha a kormány megteremtené szándékának jogszabályi hátterét, a város valójában miből fizetné ki az EU-pályázatok önrészét. Amikor csaknem egy évvel ezelőtt a Fővárosi Közgyűlés MSZP–SZDSZ–MDF-es többsége megszavazta a részvény-privatizáció előkészítését, Demszky Gábor jóval százmilliárd forintot meghaladó értékűre becsülte a maradék értékpapírt.
Közben tegnap a városházán Ikvai-Szabó Imre szabad demokrata főpolgármester-helyettes lényegében elismerte: az infláció fölötti közműdíj-emelések között januártól a csatornahasználatért áfával együtt több mint 20 százalékkal kell többet fizetni, és terveik szerint a következő években a jelenlegi sokszorosára emelkedhet a tarifa. – A zöld Budapestet és a kék Dunát meg kell fizetnie mindenkinek, nincs ingyenebéd – hangoztatta a balliberális politikus, aki szerint a csepeli szennyvíztisztító fejlesztésével végül a budapestiek járnak jól. A városvezetés számításai szerint a távfűtés áfájának jelentős csökkenésével „összességében nem emelkedik a rezsi Budapesten”, azonban kiderült: ez nem vonatkozik a fővárosi lakások többségére, amelyekben nincs távfűtés. Ikvai-Szabó Imre kérdésünkre megerősítette azt is, hogy a lapunk információi szerinti 60-70 százalékos csatornadíj-emelésre sor kerülhet, igaz, fokozatosan, évekre elosztva.
Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés mai ülésére több közműdíj-emelési javaslatot nyújtott be a városvezetés, közöttük a BKV-tarifáinak 4 százalékos, benne a vonaljegyek csaknem 7 százalékos emelését. Ezt tegnap az MSZP–SZDSZ-es többségű városüzemeltetési bizottság sem támogatta, az ellenzék pedig már korábban bejelentette: ellenzi a terhek növelését.
Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány és a főváros vezetői az emberek megnyomorításával leplezik bukásukat. – Egy leköszönő főpolgármester egy bukott kormány miniszterelnökével két és fél órán keresztül tárgyalt a semmiről; a főváros nem kapott egy fillért sem – mondta Tarlós a BKV-ról folytatott tárgyalásokról.

Kérdés a korrupcióról. Mire vár még az ügyészség a magyarországi, fővárosi korrupciós ügyekben, így a Margit híd az eredetihez képest megduplázódott felújítása, a négyes metró megháromszorozódott építése ügyében? – ezt a kérdést a napokban tette fel a legfőbb ügyésznek Karsai Péter független országgyűlési képviselő. Az ügyben a parlament plenáris ülésén kell választ kapnia.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.