Siralmas mérleggel zárta a tavalyi évet a kis- és középvállalkozásoknak 2007 tavaszán meghirdetett, úgynevezett Jeremie-program, amely uniós forrásokból segítené a hazai vállalkozásokat. Bár Bajnai Gordon 2007 júniusában még fejlesztéspolitikai kormánybiztosként arra tett ígéretet a parlament uniós pénzeket felügyelő szakbizottságában, hogy a program hamarosan elindul, s „az első két évben 40 ezer végső kedvezményezetthez juthatunk el”, erre alaposan rácáfolnak az eddigi eredmények. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) legfrissebb adatai szerint ugyanis Bajnai szerint „kétezermilliárd fölötti összeget megmozgató” program keretében eddig csak húszmilliárd forintnyi kedvezményes hitel kihelyezése és állami garanciavállalás történt meg. A sikertelenség azokat a szakmai szervezeteket igazolja, amelyek már a részletes program bejelentésekor, az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő szakbizottság két és fél évvel ezelőtti ülésén erős kételyeiket fejezték ki Bajnai ígéreteivel szemben. Noha Bajnai akkor még ragaszkodott ahhoz, hogy van becslésük arra, miként hoz össze 2000 milliárd forintos összeget a 190-200 milliárd forintos kasszával rendelkező elgondolás, valóságtartalmát a szakmai szervezetek és az ellenzék képviselői is megkérdőjelezték.
*
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) „lehetetlennek” nevezte Bajnaiék számítási módszerét, véleménye szerint ugyanis képtelenség, hogy ennyi tőkét mozgatna meg a hitelezési, garanciavállalási és a kockázati tőkebefektetésen alapuló program. Hasonlóképpen vélekedett Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke és Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezetője is, akik szerint sok időt és energiát lehetne megtakarítani, ha a már meglévő hálózatokra támaszkodna a Jeremie, így jóval kevesebb bürokratikus akadályt kellene felszámolni a program beindításánál. A gyorsítás érdekében a szakemberek felajánlották a Bajnai felügyelete alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a KA-VOSZ és a kamara segítségét, s azt kérték, hogy a százezer kis- és középvállalkozásnak segítő Széchenyi-kártya kamattámogatásából ne vegyen el többet a kormány.
A késéssel induló Jeremie eddigi sorsa végül a legpesszimistább forgatókönyvekre is rácáfolt, amelynek egyik oka a program keretében folyósított hitelek nehezen teljesíthető árbevételi követelménye.
– A program indulása óta több mint 2100 ügyfél jutott kedvező hitelhez, eddig 19 milliárd forint erejéig, a legtöbben, közel 1700 vállalkozó, mikrohitelt igényelt – nyilatkozta lapunknak Benke Ákos, az MN Zrt. vezérigazgatója, aki hangsúlyozta: a visszatérítendő forrásokat tevékenységbővítésre, beruházásokra lehet igénybe venni, vagyis a folyósítás feltétele végső soron a jövőbeli árbevétel növekedése.
– Így, válság ide vagy oda, ezek a termékek kifejezetten válságkezelésre nem alkalmasak – fűzte hozzá. Véleménye szerint a programok megtervezése még a válság begyűrűzése előtt lezajlott, így azok ténylegesen csak 2009 második fele óta elfogadottak. Ennek oka többek között az, hogy a nagyrészt uniós forrásokból működő hiteleket közvetlenül folyósító kereskedelmi bankoknak először rendezni kellett a soraikat. A forgóeszközhitelek esetében például a pénzintézetek sokáig nem tudták elfogadni és elfogadtatni a tevékenységbővítésre vonatkozó feltételeket, így ténylegesen csak a múlt év végén kezdett felfutni a hitelkihelyezés.
Benke hangsúlyozta: a beruházási kedv hiánya az egész Jeremie programot is jelentősen sújtja. A vezérigazgató összegzése szerint a mikrohitelekből – amelyek összforrása 55,6 milliárd forint – két év alatt valamivel több mint tízmilliárd forintot sikerült eljuttatni a vállalkozókhoz, nagyrészt a mikrofinanszírozó szervezetek segítségével.
– A mikrohiteleknél is fedezetet kérnek az ügyféltől, s a kölcsönt ebben az esetben is fejlesztésre lehet felvenni. A könnyebbséget a kedvező, most átlagosan 7,5 százalékos kamatszint és a hosszú, tízéves futamidőből következő alacsony törlesztőrészlet jelenti – fogalmazott a szakember. A Jeremie keretében a vállalkozói hitelek garantálását, vagyis az úgynevezett portfóliógaranciát magában foglaló programok késésével kapcsolatban Benke leszögezte: több tényező is hátráltatta az indulást, végül novemberben sikerült tető alá hozni a végső megállapodást a bankokkal. Ebben véglegesítették a feltételeket és az alkalmazandó szabályokat, amelyek mentén a vállalkozások élhetnek az új lehetőséggel. Az összesen 28 milliárd forintos forrású garanciaprogramból eddig 1,9 milliárd forint forrás jutott el a vállalkozókhoz.
A Jeremie harmadik eleme az úgynevezett kockázatitőke-program, amely többségében az innováción alapuló vállalkozásoknak készült, s amelynek keretében európai uniós pénzek segítségével tőkét lehet majd emelni egy cégben. A vállalkozás ezáltal tőkeerősebb lehet, így belevághat egy adott fejlesztésbe. Ám Benke számításai szerint ennek a programnak a keretében az első befektetésre a második negyedévben kerülhet csak sor.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
