Tiszteletben tartjuk az elnök döntését, hiszen az alkotmány alapján így kell tennünk. A lakosság talán nem elégedett a lépéssel, és személyesen én sem vagyok az, de ez nem számít, most népszavazást kell tartanunk – közölte sajtótájékoztatón Steinunn Valdís Óskarsdóttir parlamenti képviselő az Icesave-tervezet bukását eredményező elnöki döntésről a véleményét. A legutolsó felmérések szerint a lakosság 70 százaléka szerint a törvénytervezet megalázó és igazságtalan, hiszen az Icesave-megállapodás alapján állami pénzből kártalanítani kellene azokat a külföldi befektetőket, akiket épp a magas haszon vonzott Izlandra. Igen ám, de ezek az emberek nemcsak nagybefektetők, de vannak közöttük olyan pénzalapok is, amelyek holland vagy brit nyugdíjasok pénzét kezelték, így őket már kártalanította London, illetve Amszterdam, akik most benyújtanák a számlát Reykjavíknak. Az Icesave bank összeomlását követő rendezés miatt összesen 3,8 milliárd eurót kérnek Izlandtól.
Az ország bankrendszere gyakorlatilag összeomlott a válság első csapása alatt, s máig nem sikerült felállnia. A lehetséges mentőövet az uniós integráció adná Izlandnak, ám a brit és holland politikusok nem tartják ezt jó ötletnek. Paul Myners, a brit kormány pénzügyi szolgáltatásokért felelős tagja mintegy vészjóslóan rámutatott: „Biztos vagyok abban, hogy ezt a Nemzetközi Valutaalap is figyelembe fogja venni, és ha nem lesz megfelelő megoldás, bizony Európa számára is komoly téma lesz.” Az Európai Bizottság pedig tegnap már arra figyelmeztetett, az Icesave-takarékpénztár kárvallott brit és holland ügyfeleinek kompenzációja körül kirobbant vita akár befolyásolhatja Izland tervezett EU-csatlakozási esélyeit is. Jóhanna Sigurdardottir miniszterelnök továbbra is azzal nyugatja a befektetőket, hogy meglesz a pénz, Ólafur Ragnar Grímsson államfő azonban azokra hallgatott, akik aláírásokat gyűjtöttek a törvényjavaslat ellen, így a nagy elemzőcégek sem túl optimisták.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség