A hitelesség adhat mozgásteret

Nincs kőbe vésve sem a 3,8 százalékos idei deficit, sem a Nemzetközi Valutaalapnak a hitel fejében vállalt megszorítási program, az új kormánynak ugyanis várhatóan lesz arra lehetősége, hogy egy új, reálisan teljesíthető program mentén módosítsa a korábbi feltételeket. A gazdaság teljesítőképességéhez mérten túl alacsony hiány ugyanis újabb válságot idézhet elő, amely óhatatlanul tovább növeli a deficitet.

Várhatóan lehet majd módosítani az idén októberben lejáró hitelszerződésünket, amelyet még 2008 őszén kötött a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), egy új, hiteles program fejében ugyanis akár a meghosszabbítás, akár a szerződés egyéb feltételeinek a megváltoztatása sem kizárt. Ahogy szombati számunkban közreadtuk, a nagy elemzőházak tisztában vannak vele, hogy erre szükség lesz, és hogy a választási győzelem fő várományosa, a Fidesz már tárgyalt is az IMF-fel, amely hajlik a változtatásokra. A hitelszerződés átgondolásának legfőbb oka, hogy az idei évre vállalt GDP-arányos 3,8 százalékos költségvetési deficit csak egy újabb megszorítócsomaggal lenne tartható, ez nagy valószínűséggel ismét recessziót eredményezne. Ennek a következménye pedig a tervezettől elmaradó adóbevételek, növekvő kiadások – vagyis összességében a deficit – még magasabbá válása lenne. A költségvetési törvényben szereplő egyenleg egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és számos gazdaságkutató intézet szerint sem reális, s már most 10-15 százalékos eltérés mutatkozik a tervezet és az előrejelzések között. Kérdéses továbbá, hogy a gazdasági növekedés valóban beindul-e az év második felében, és ha igen, ez milyen dinamikájú lesz: a szerződés újratárgyalásának egyik sarkalatos pontja ugyanis éppen a gazdasági kilábalás feltételeinek biztosítása lenne.
Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az új kormány csak egy hiteles gazdaságélénkítő program fejében kérhet módosításokat a valutaalaptól. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve két lehetőség valószínűsíthető: új szerződés köthető, vagy a 2008-as hitelkeret a módosított feltételek mentén meghosszabbítható. Elemzők szerint sok múlik azon is, hogy a nemzetközi államkötvénypiac milyen állapotban lesz majd ősszel, mivel a magyar állampapírok után fizetendő kamatok szintje továbbra is hét-nyolc százalék körül mozog, ami régiós összehasonlításban kifejezetten rossznak számít.
A hazai államkötvények eladhatóságát nem az éppen aktuális év költségvetési hiánya fogja elsősorban meghatározni, annál is inkább, mert az idén még az euróövezet költségvetései is a bruttó hazai össztermékük (GDP) hat-hét százalékának megfelelő hiánnyal számolnak. A piacok így leginkább a gazdaságok lehetséges fejlődési ütemét vizsgálják, amikor hosszú távú állampapírokba fektetnek. Az IMF-szerződésünk szempontjából mindez azért fontos, mert az euróban felvett kölcsönünk kamata 4,8 százalék, ilyen „olcsón” pedig most nem jutunk euróhoz a nemzetközi piacokon.
Az újratárgyalások harmadik legfontosabb eleme, hogy a 19 milliárd eurós IMF–EU pénzügyi csomagból már csak 5,7 milliárd euró hívható le, ebből az összegből 3,7 milliárd euró maradt a valutaalap keretében. Szűk másfél év alatt ugyanis már 14,2 milliárd eurót hívott le Magyarország a két hitelszerződés alapján.
– Nagyon kicsi hazánk mozgástere, ennek elsődleges oka a nagyon magas külső adósságunk – nyilatkozta lapunknak Soós Lőrinc közgazdász, aki az IMF-szerződés módosításának lehetőségéről elmondta: a lakosság és a vállalkozások hitelével együtt az ország adósságállománya a GDP 130 százalékához közelít, a kockázat pedig a devizakölcsönök kiemelten magas arányából, vagyis az árfolyamkockázatból fakad. Kiemelte: a piacok a görög trükközések és hatalmas államadósságok miatt egyre bizonytalanabbak lettek, és a kockázatok kerülése lett most a jellemző.

Krónikus recesszió? A megszorítások gazdaságpolitikájának hátulütőiről írt cikket a Financial Times hasábjain Martin Wolf, a brit gazdasági szaklap elemzője, aki megállapítja: a magasabb hiány elfogadható, ha átmeneti jellegű és a felszabaduló forrásokat beruházásokra és a gazdaság dinamizálására fordítják. Véleménye szerint állandóan visszatérő válságokat idézhet elő a mesterségesen alacsonyan tartott deficit, mivel óhatatlanul is recesszióba taszítja a gazdaságot.