Európa szerepe nélkülözhetetlen a világban

Nem tudok egyetérteni azokkal, akik alábecsülik Európa szerepét a világban – válaszolt lapunknak adott interjújában Miguel Ángel Moratinos. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Spanyolország külügyminisztere – kérdéseinkre e-mailben válaszolva – kifejtette, az unió intézményrendszerének átalakulása hosszú folyamat eredménye, amelynek hatásait egyelőre nem érezhetjük. Moratinos egyebek mellett Madrid külpolitikai prioritásaival, a gazdasági és társadalmi válság átvészelésével, illetve a hazánkat is érintő elnökségi trióval kapcsolatos kérdéseinkre válaszolt.

Vita az új hierarchiáról. Mintegy száz napja lépett életbe az EU intézményrendszerét megreformálni hivatott lisszaboni szerződés, amely létrehozta az unió új állandó elnöki és külügyi főképviselői posztját. A december 1. óta eltelt időszakra visszatekintve az AFP hírügynökségnek nyilatkozó szakértők úgy vélik, Európa továbbra sem tud közös hangon megszólalni. „A lisszaboni szerződésről azt hirdették, hogy képes megoldani Európa intézményi problémáit, a politikai realitásokat azonban nem tudta megváltoztatni” – mondta Hugo Brady. A londoni Európai Reform Központja kutatója szerencsésnek tartaná, ha az uniós vezetők „darwini küzdelméből” végre kialakulna egy hierarchia, hogy tudni lehessen, ki irányítja az EU-t. Jean-Dominique Giuliani, a Robert Schuman Alapítvány vezetője elmondta, a tagállamok nyilván azért választottak két ismeretlent – Herman Van Rompuyt és Catherine Ashtont – a vezető uniós posztok betöltésére, hogy az állam- és kormányfők markukban tarthassák az EU külpolitikáját. Michael Emerson, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának elemzője aggályainak adott hangot amiatt, hogy Spanyolország, az EU soros elnöke nem hajlandó elfogadni visszahúzódó szerepét az új uniós struktúrában. (K. Z.)

A lisszaboni szerződés nyomán átalakult az Európai Unió intézményrendszere, de ez a változás számos vitát eredményezett. Barack Obama úgy döntött, nem vesz részt az Egyesült Államok–EU-csúcstalálkozón, washingtoni diplomaták szerint azért, mert nem világos számára, ki vezeti az EU-t. Elemzők szerint a lisszaboni szerződés az első akadálynál megbotlott, és Herman Van Rompuy, az EU új állandó elnöke kinevezésével az unió nem növelte súlyát a világban. Ki az EU vezetője, és hogyan lehet orvosolni a lisszaboni szerződés hibáit?
– A lisszaboni szerződés a demokrácia és a hatékonyság irányába tett lépés. A szerződés nemrég lépett életbe, így el kell telnie egy kis időnek, amíg értékelni tudjuk eredményeit. Szerintem helytelen az a vita, amely a szerződés és Európa vezetése kapcsán robbant ki. Az Európai Unióra ne gondoljunk úgy, mint nemzeti államra. Európában az elmúlt hatvan évben arra törekedtünk, hogy lépésről lépésre közös intézményeket hozzunk létre, a kontinens változatosságából és múltjából eredő bonyolultsága ellenére. Ez egy sikertörténet, hosszú utat tettünk meg. Ezért nem tudok egyetérteni azokkal, akik alábecsülik Európa szerepét a világban. Európa kulcsszereplő többek között a biztonság, a környezetvédelem, a technológia, a kereskedelem, az innováció, a nemzetközi együttműködés és az emberi jogok területén. A világot ma nem lehet Európa közreműködése nélkül irányítani.
– A spanyol EU-elnökség többek között a latin-amerikai országokkal, a mediterrán államokkal, Mexikóval és Marokkóval szervez csúcsértekezleteket. Ezek mind Spanyolország külpolitikai prioritásait tükrözik. Mennyiben ütköznek Catherine Ashton, az EU új külügyi főképviselőjének külpolitikai elképzelései Spanyolország érdekeivel?
– Nem férhet kétség ahhoz, hogy általában Spanyolország vagy Portugália erőfeszítéseinek köszönhető az EU és a latin-amerikai országok közötti kapcsolatok megerősödése. Ez a térség ugyanis nem tartozott az EU prioritásai közé azelőtt, hogy csatlakoztunk volna az európai közösséghez. Ugyanakkor egy adott unión kívüli ország vagy térség képviselőivel tartott csúcstalálkozóra általában kétévente kerül sor. Az utolsó EU–latin-amerikai csúcsot például 2008 májusában tartották Limában, ezért értelemszerűen éppen a spanyol elnökség idejére esik az újabb találkozó. Szorosan együttműködünk a külügyi főképviselővel és csapatával. A kezdetektől fogva nyitott és építő jellegű megbeszéléseink voltak, amelyek révén nagyon jó a viszonyunk.
– A spanyol EU-elnökség idejére esett a 2010-ig szóló lisszaboni stratégia felváltása is. A lisszaboni stratégia célja az volt, hogy 2010-re az Európai Uniónak „a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely képes arra, hogy fenntartható gazdasági növekedés mellett több és jobb minőségű munkahelyeket, valamint nagyobb társadalmi kohéziót biztosítson, és jobban vigyázzon a környezetére”. 2010-et írunk. A munkanélküliségi ráta az EU-ban rendkívül magas, az unió nem a legversenyképesebb, legdinamikusabb gazdaság a világon, környezetünket pedig jobban szennyezzük, mint valaha. Nem kellene reálisabb célkitűzéseket megfogalmazni a 2020-ig szóló stratégiában?
– A lisszabonit felváltó új stratégia kétségkívül olyan kérdés, amelyben a legnagyobb intenzitással dolgozik a spanyol elnökség. Az Európai Tanács március 25–26-án állapítja meg a fő célkitűzéseket, a stratégiát pedig júniusban indítjuk útjának, amely tartalmazni fogja az új növekedési és foglalkoztatási stratégiát. A stratégiának választ kell adnia a nagy strukturális kihívásokra, amelyekkel az európai gazdaságok szembesülnek. Fenntarthatóságra van szükség gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi tekintetben is. A kitűzött célok a kiindulópontjai annak, hogy átvészeljük a gazdasági és társadalmi válságot.
– Bajnai Gordon magyar miniszterelnök azt mondta, az EU-elnökségi trió koncepciója azért jó, mert együttműködésre kényszeríti a tagországokat. Melyek voltak Spanyolország, Belgium és Magyarország számára a legnagyobb vitát kiváltó témák, amikor a közös stratégiát készítették elő?
– Belgium, Magyarország és Spanyolország három nagyon különböző állam, többek között földrajzi és történelmi tekintetben is. Ráadásul más időszakokban csatlakoztak az EU-hoz. Ugyanakkor a kezdettől fogva erős akarat jellemezte együttműködésünket, hogy a fontosabb ügyekben meg tudjunk állapodni. Természetesen olyan kérdések is voltak, amelyekben a trió tagjai más véleményen voltak, ilyen a klímaváltozás vagy a lisszabonit felváltó új stratégia. Ennek ellenére sikerült megegyeznünk a legfontosabb kérdésekben.