
A főváros az állammal fizettetné meg külföldi kölcsönét
Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter új törvényjavaslataiban a kötelező oktatási időt hatról nyolc évre emeli fel. Rendelkezik a tanyasi iskolák kiépítéséről és az Akadémia háború előtti költségvetési támogatásáról is. Körvonalazódik, hogy az állam a főváros külföldi kölcsönét valorizálja, és így segítségére tudjon lenni. A genfi népszövetségi ülésen Apponyi Albert azt javasolja, hogy a nemzeti kisebbségek panaszait évente hozzák a világszervezet elé, s képviselőik személyesen mondhassák el sérelmeiket. A csehszlovák hatóságok minden ok nélkül kitoloncolják Papp Antal kárpátaljai görögkatolikus püspököt, mivel megsértve a trianoni békeszerződést, idegennek minősítik.


Mindezzel párhuzamosan a csehszlovák hatóságok minden ok nélkül kiutasítanak egy kárpátaljai, ungvári magyar görögkatolikus püspököt. A szeptember 16-i Pesti Hírlap Papp Antal tolonckocsin című cikkében közli: a „püspököt és címzetes érseket a cseh kormány kiutasította és országa területéről ki is toloncoltatta. Hogy a tolonckocsi modern automobil volt és hogy a cseh rendőrség egész a határig az úton sorfalat állott, azt nyilván nem a püspök tiszteletére rendezte a cseh kormány, hanem inkább biztosítékul a kellemetlen fordulatok ellen. Mert a közönség nagy felháborodással vette ezt a semmi által nem igazolt brutális eljárást.” Úgy folytatják:
„A püspök magyar volt, az is akart lenni, s ez elég arra, hogy így bánjanak vele. Ha vétett volna a törvények ellen, bíró elé kellett volna állítani. De nem vétett, tehát kiszolgáltatták a rendőrségnek.”
Kiderül, hogy jogsértő módon idegen állampolgárként kezelték a hatóságok a püspököt. „A rendőrigazgatóság kiutasító végzésében megemlített 1903. évi V. tc. szövegében a legszorgosabb kutatás mellett sem fedezhető fel oly rendelkezés, amely Papp Antal érsek esetére alkalmazható volna. Ez természetes is, hiszen a hivatkozott törvény külföldiekre, továbbá azokra vonatkozik, akik nem csehszlovák állampolgárok. Márpedig Papp Antal harminc évvel azelőtt szerzett községi illetősége alapján a trianoni békeszerződés idevágó rendelkezései értelmében csehszlovák állampolgár lett.”
Borítókép: Tanítás egy leányiskolai osztályban 1931-ben (Forrás: Fortepan/Juli)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!