Görögország és Németország között diplomáciai csetepaté alakult ki a múlt héten, miután berlini politikusok kifejtették, uniós tagállamként nem kívánják német adófizetők pénzét felhasználni Görögország megsegítésére. Ön szerint Berlin köteles kisegíteni egy bajban lévő euróövezeti tagországot?
– Ez a vita elsődlegesen nem Németország és Görögország között zajlik, hanem az Európai Bizottság és Athén, illetve sok más uniós tagállam között. Görögország a gazdasági és valutaunió tagja, és felelőssége van abban, hogy stabil legyen az euró. Az is világos, hogy hamis adatokat adott meg, ezáltal jutott be a valutaunióba. Görögországnak több mint 300 milliárd eurós adóssága van. Az ország feladata most az, hogy kevesebb legyen a fogyasztás, a költségvetést pedig rendbe kell tennie. Túl alacsonyak az adóbevételek, nem működik hatékonyan az adóbehajtás, és alapjában véve olyan szociális ellátásokat kínál az állam, amelyeket nem engedhetne meg magának. Németországnak érdeke fűződik ahhoz, hogy Görögország csökkentse az adósságát, de arról nincs szó, hogy pénzügyi támogatást kapna, és nem is tett ilyen indítványt az athéni kormány sem. Bár a médiában sokat foglalkoznak az üggyel, nem tükrözi a valóságot az, hogy a két ország között vita van. Ugyanakkor létezik egy maastrichti szerződés, illetve a gazdasági és valutauniós szerződés, amely kijelenti, nem szabad mentőövet dobni. Ez Görögország problémája.
– Guido Westerwelle német külügyminiszter tavaly őszi hivatalba lépése után kijelentette, számára Kelet-Európa ugyanolyan fontos, mint Nyugat-Európa, első hivatalos látogatására pedig nem Párizsba, hanem Varsóba utazott. Minek köszönhető a Kelet felértékelődése?
– A német politika egyik elve mindig is az volt, hogy Európa csak akkor tud fejlődni, ha Németország és Franciaország különös baráti kapcsolatokat ápol egymással. A két ország egymással vívta a legkeményebb harcokat, s ami az európai kezdeményezéseket illeti, ők igyekeznek a zászlóvivők lenni. A keleti bővítést követően számunkra egyértelmű volt, hogy Európa fejlődéséhez a Lengyelországgal, illetve a többi kelet-európai országgal való kapcsolatok is rendkívül fontosak. Külpolitikánk tehát nem változott, a varsói látogatás inkább egy jelzés, egyfajta értékbecslés kifejezése.
– Hogyan értékeli a német–magyar kapcsolatok alakulását az utóbbi években, és mennyiben változhat a két ország viszonya, ha újra polgári kormánya lesz Magyarországnak?
– Természetesen egyik kormánynak sincs joga beavatkozni egy másik ország akaratnyilvánítási folyamatába. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a kormányváltás jót tenne Magyarországnak. A vezetés szempontjából sokkal nagyobb lendületre van szükség, a politika pszichológia, gazdaságpszichológia is egyben. Ismerem az utolsó három magyar miniszterelnököt. Személy szerint azt gondolom, hogy Orbán Viktor, komoly európai tekintélye révén és tapasztalatai alapján, Magyarországon fellendülést tud elindítani. Nyolc év elteltével egy újrakezdés jót tenne az országnak, és a német–magyar kapcsolatoknak is új dinamikát kölcsönözne.
origo.hu
Videón a tűzoltók heroikus küzdelme, családi ház borult lángokba Budapesten
