Miközben a szocialista vezetésű kormányoktól az elmúlt nyolc évben csupán hangzatos bejelentésekre futotta a korrupció és a feketegazdaság visszaszorításának fontosságáról, megdöbbentő méreteket öltött idehaza az illegális szféra. Szakértők állítják: minden elköltött tíz forintból három feketén vagy csúszópénz formájában cserél gazdát. – Bár pontos adatok nincsenek, becsléseink szerint évente öszszesen hétezermilliárd forintot visz el a feketegazdaság és a korrupció – mondta lapunknak Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. A szakember, aki a Bölcsek Tanácsának munkájában is részt vett, összehasonlításképpen megemlítette: évente hozzávetőleg ennyi pénzt szed be az adóhivatal közteher címén a lakosságtól és a vállalkozásoktól.
*
A hétezermilliárdos summa nagyobb részét a feketegazdaságban forgó összegek adják, de a korrupció is hatalmas összegeket mozgat: az egy évben kifizetett csúszópénzek nagyságát a hozzáértők több száz milliárd forintra teszik.
– Csak a közbeszerzéseknél 150-200 milliárd forintnyi közpénz kerülhet egy esztendőben illetéktelenül magánszemélyek zsebébe – mondta Lőcsei Tamás. Emellett nem hanyagolhatók el azok a kenőpénzek sem, amit a rendőrség vagy az önkormányzatok munkatársainak adnak, vagy más hivatalos emberek zsebébe dugnak az ügyüket egyszerűbben elintézni kívánók. A szakértő mindezzel együtt a politikai korrupciót nevezte a legveszélyesebbnek, s a közelmúlt botrányos ügyeit hozta fel példaként. Bizonyos esetekben már a bíróság is megállapította, hogy a politikusok és a politika köreihez szorosan kapcsolódó személyek szervezetten és törvényellenesen tették rá a kezüket a közpénzekre. – Csak örülhetünk annak, hogy ilyen ügyekre fény derül, s azt is fontos, hogy az elkövetőkre kellő súlyú büntetést szabjanak ki – fogalmazott Lőcsei. A szakember szerint szemléletváltás kell, ami csak úgy érhető el, hogy a kirívó jogsértéseket feltárják és szigorúan megtorolják.
Lőcsei Tamás a megoldásokról szólva hangsúlyozta: olyan szervezeteket kell kialakítani, amelyek kizárólag a korrupció és más közpénzekkel kapcsolatos visszaélések felgöngyölítésére specializálódnak.
– A nyomozó hatóságoknál, az ügyészségen és a bíróságon is külön korrupcióellenes egységeket lenne célszerű létrehozni, s a Bölcsek Tanácsa úgy véli: a vesztegetés elleni küzdelmet koordináló szervezetre is szükség lenne – vázolta a fellépés egyik lehetséges módját Lőcsei Tamás. Elengedhetetlen ugyanis – folytatta a szakértő –, hogy ennek a területnek gazdája legyen. Az új szervezet azonban – szemben a szocialista vezetésű kormányok által megálmodott közérdekvédelmi hivatallal – nem kapna kiterjedt jogkört, csupán az lenne a feladata, hogy fogadja, továbbítsa a korrupcióról szóló bejelentéseket, összehangolja az igazságszolgáltatás munkáját, s folyamatosan ellenőrizze, véleményezze a vesztegetések ellen meghirdetett intézkedések hatásait. Nagy kérdés persze, hogy ki vezetné ezt a hivatalt. Lőcsei Tamás a Bölcsek Tanácsának véleményét közölve elmondta: olyan személyre lenne szükség, aki feddhetetlen, biztos egzisztenciális háttérrel bír, és hitelesen képviselhetné a korrupció elleni fellépést.
– Vállalatvezető vagy a társadalom által elismert más szakember tölthetné be e tisztséget – mondta Lőcsei, ám arra a kérdésre, lenne-e jelöltje, úgy fogalmazott: a megfelelő személyt a megfelelő pillanatban kell megtalálni. Megítélése szerint elérkeztünk ehhez a pillanathoz.
Jobb híján az új hivatal felállításában látja a megoldást a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója is. Alexa Noémi kérdésünkre kifejtette: egy új hatóság nem mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket, ám jelenleg nem kínálkozik ennél hatásosabb lépés. A TI elképzelése szerint majdan létrehozandó hivatal nem nyomozna, nem vizsgálna, csak segítené az igazságszolgáltatás munkáját. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet hazai vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy az új hivatal önmagában feltehetőleg semmit nem oldana meg. Alexa Noémi fontosnak nevezte, hogy a szervezeti átalakítások előtt a döntéshozók feltárják annak okait, miért harapózott el idehaza a vesztegetés, s a rendvédelmi szervek a jelenlegi helyzetükben miért nem tudnak eredményesen fellépni a visszaélések ellen. – Ha az okokat megismerjük, a probléma könnyebben oldható meg – véli a szakember. Ezzel párhuzamosan viszont elengedhetetlen – tette hozzá –, hogy az igazságszolgáltatást megerősítsék. Az igazgató szerint pénzt, embert, infrastruktúrát kell biztosítani a bűnüldözésnek; enélkül nem várható, hogy jobbra forduljon az igencsak elkeserítő helyzet.
