Hiába nem hiszi el senki az MSZP-s főpolgármester-jelölt Horváth Csabának, hogy az elmúlt húsz, illetve nyolc év után éppen a BKV díjmentességének ígéretével nyerhetnek választást, a május elsejei bejelentéssel csapdát állítottak a fővárosban is kormányzásra, a város vezetésére készülő Fidesznek. Az MSZP és az SZDSZ fővárosi képviselői ugyanis a 4-es metró uniós támogatásáért már korábban vállalták a „dugódíj” 2013-ig történő bevezetését. Meglehet, a főpolgármesteri székre legesélyesebb politikusnak, Tarlós Istvánnak nemcsak a főváros, benne a közlekedés rendszerét kell majd átalakítania, hanem akár a metrószerződést is felül kell vizsgáltatnia ahhoz, hogy a BKV ne jusson csődbe rövid időn belül. A dokumentum fő céljai között – a magyar helyesírás szabályaival is ellentétesen – szerepel: „a projekt megvalósítása oly módon, hogy az egy budapesti fenntartható közösségi közlekedésfejlesztési stratégiába illeszkedve a jobb közlekedési összeköttetés és magasabb szolgáltatási színvonal mellett a felszíni parkolási lehetőségek csökkentésével és egyéb, az autósokat hátrányosan érintő intézkedésekkel is párosuljon”.
A 4-es metró uniós szerződését 2010. január 28-án kizárólag az MSZP és az SZDSZ szavazataival fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Előzőleg az Európai Bizottság csaknem 60 milliárd forinttal csökkentette a keretet tucatnyi közbeszerzési szabálytalanság miatt, a támogatás a remélt 240 milliárd forint helyett alig haladja meg a 180-at. A megszavazott szerződés cáfolja Horváth azon állítását is, hogy a díjmentesség fedezetét a parkolási bevételekkel növelhetnék, másrészt kényszerpályára állítja a következő városvezetést. A szocialisták javaslata a budapesti kedvezményekből egyszerűen kirekesztené a vidéken élőket, míg Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje tavaly szeptemberben bemutatott programja szerint „helytelen az autósok, biciklisek, tömegközlekedők megkülönböztetése, a városban közlekedő emberek vannak. Hoszszú távon a megfelelő közösségi közlekedési alternatívák, parkolási fejlesztések esetén a dugódíj bevezetésének alapos vizsgálata, esetleg kísérleti üzeme képzelhető el – ahogy Londonban és Stockholmban is történt –, kizárólag a dugók és a környezetszennyezés csökkentésére”. – Időalapú, korlátlan átszállásra jogosító jegyrendszer, bérletvásárlásra ösztönzés, Budapest és környéke között pedig valódi tarifaközösség szükséges – olvasható továbbá a programban, amely az eddigi városvezetési gyakorlathoz, a nokiás dobozos ingyenességhez képest valóban forradalminak tekinthető.
Horváth Csaba viszont a már hivatkozott közgyűlési tanácskozáson, a BKV finanszírozásáról szóló napirend tárgyalásakor a következőket mondta: „nagyon szeretném kihangsúlyozni, hogy az elmúlt hat évben minden évben az inflációt többszörösen meghaladó mértékű jegy- és bérletemelésre került sor”. A most díjmentességet hirdető, 2006 és 2009 között városvezetői, majd kormánybiztosi pozíciót betöltő MSZP-s politikus márciusban, a főváros és a Bajnai-kormány közötti BKV-s szerződés szavazásánál elutasította a Fidesz javaslatát, amely a viteldíjemelést más, hatékonyságjavító intézkedésekkel, például a jegyvásárlást ösztönző, a jegy nélkül utazók számának csökkentésére irányuló lépésekkel helyettesítette volna.
Közel a béralku. Közeledtek az álláspontok a BKV és a szakszervezetek között, így akár a jövő héten megállapodhatnak. Gulyás Attila elmondta, a számszaki részekről gyakorlatilag megállapodtak a BKV-val, már csak a szövegezésen kell pontosítani. Eszerint a munkáltató elfogadta egyszázalékos béremelési követelésüket, garantálta az év végi 45 ezer forintos „pulykapénz” kifizetését, a háromszázalékos nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást, valamint azt, hogy a keletkező megtakarításokat év végén egy összegben kifizeti a dolgozóknak – közölte a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. (MTI)
origo.hu
Baleset miatt lángokban az M1-es autópálya, több kilométeres a dugó
