Közel hét évvel ezelőtt verték meg Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt vezetőjét, és ezzel kezdetét vette az úgynevezett brókerbotrány. A felügyelet kezdte ugyanis először vizsgálni, hogy milyen pénzügyi ügyleteket bonyolítottak le a K&H Bank brókercégében a kiemelt ügyfelek befektetéseivel Kulcsár Attila, a pénzintézet egyik volt vezetőjének az irányításával. A történteket később parlamenti vizsgálóbizottság is megpróbálta rekonstruálni, hiszen egy idő után már közpénzeket felhasználva indítottak tőzsdei tranzakciókat az elkövetők, akik az Állami Autópálya Kezelő Zrt. sztrádafejlesztésre szánt milliárdjait is törvénytelenül használták fel.
Az ügyben nyomozás indult, majd vádemelés történt, és 2006 májusában a Fővárosi Bíróság (FB) kitűzte a büntetőper első tárgyalási napját. Bő két évvel később, 2008 augusztusában Kulcsár Attilát sikkasztás miatt nyolc év, Kerék Csabát, a pénzmosásban szerepet vállaló Britton-csoport tisztségviselőjét pedig öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, míg a harmadrendű vádlott Rejtő E. Tibort, a K&H volt vezérigazgatóját felmentették a vádak alól. Bitvai Miklós, a sztrádacég volt vezetője három év letöltendő börtönt kapott, míg például a per tizedrendű vádlottja, Forró Tamás exújságíró másfél éves felfüggesztett börtönbüntetést.
Ma a Fővárosi Ítélőtábla Lassó Gábor bíró vezette tanácsa másodfokon tárgyalja az ügyet.
Nagy Gábor, Kulcsár Attila védője lapunknak elmondta, hogy védence mindenképpen megjelenik a nyilvános ülésen, bár nem kötelező a vádlotti jelenlét.
– Amennyiben az ítélőtábla hatályon kívül helyezné a nem jogerős ítéletet, azonnal kezdeményezzük az előzetes letartóztatás megszüntetését – fogalmazott Nagy Gábor. Ez leghamarabb várhatóan május 6-án történhet meg, akkor hirdethet jogerős ítéletet a bíróság. A védő hozzátette, ma iratismertetés, a fellebbviteli főügyészség álláspontjának szóbeli ismertetése és Kulcsár Attila védelmében hangozhat el érvelés. Nagy Gábor kétórás felszólalásra készül, amelyben ő is az FB ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, ám – miként fogalmazott – az ügy jogi megítélésében eltér a véleménye a főügyészségétől. Jövő héten kedden és csütörtökön a többi vádlott védője nyilatkozik.
Megírtuk, hogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség új eljárást javasol eljárásjogi hibák miatt, az elsőfokú ítéletet pedig olyan mértékben megalapozatlannak tartja, hogy még a cselekmények sem minősíthetők pontosan, ezért a büntetésekről sem lehet érdemben dönteni. Kulcsár Attila esetében súlyosbítást, Kerék Csaba börtönbüntetésénél jelentős súlyosbítást, Forró Tamás exújságírónál letöltendő szabadságvesztést látna indokoltnak. Sódor István fellebbviteli főügyész 58 oldalas átiratában a harmadrendű vádlott, Rejtő E. Tibor tekintetében megállapította, hogy az FB nem szerezte be a kellő mennyiségű bizonyítékot, és nem is állapított meg ezzel kapcsolatban semmilyen büntetőjogi tényállást. Sódor kitért arra is, hogy az FB nem vizsgálta meg alaposan azt, hogy már 2002-ben a bank belső biztonsági szolgálata Kulcsár tevékenységét vizsgálni akarta, ám ezt a vezérigazgató közbelépése miatt leállították. A főügyész által írt indítvány kitér arra is, hogy a K&H brókercégénél egyedül Kulcsár Attila telefonbeszélgetéseit nem rögzítették, továbbá arra is, hogy az elsőrendű vádlott nem közvetlen felettese, a K&H Equities Rt. vezetője, hanem a bank vezetője alá volt rendelve.
Az átirat megjegyzi, hogy a Kulcsár által elkövetett sikkasztás bűntettével kapcsolatban alapvető kérdések maradtak tisztázatlanul, például nem egyértelmű a törvényi tényállásnak megfelelő konkrét elkövetési magatartás, hogy milyen büntetőjogilag is értékelhető magatartással jutott a vádlott az értékekhez, vagyis az elsikkasztott milliárdokhoz. Sódor megjegyezte, hogy a volt bróker működésében igen lényeges megtévesztő és tévedésben tartó elem van. – Amennyiben Kulcsár megtévesztő magatartása miatt jutott az értékekhez, úgy terhére a csalás bűntette látszik megállapíthatónak – írta a fellebbviteli főügyész. Ezek a megállapítások a másodrendű vádlott Kerék Csabára (őt bűnsegédként elkövetett sikkasztás miatt is elítélték) nézve is vonatkoztathatók.
Ha az ítélőtábla helyt ad a főügyészség indítványának, elölről kell kezdeni a Kulcsár Attila és társai ellen indított büntetőeljárást. Nagy Gábor, Kulcsár védője korábban ezzel kapcsolatban így nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, az átirat azt jelenti, hogy a K&H Bank volt befektetési tanácsadója esetében nem állnak fenn a sikkasztás törvényi tényállási elemei, szerinte esetleg más vagyon elleni bűncselekmények megalapozott gyanúja merülhetett volna fel. A védő ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a körülmény azért fontos, mert védencét még 2003-ban Ausztria sikkasztás elkövetése megalapozott gyanúja miatt adta ki (a volt brókert Bécsben vették őrizetbe), így Kulcsárral szemben csak ezen bűncselekmény vonatkozásában járhatnak el. – Ha Kulcsárt más bűncselekmény miatt is felelősségre akarják vonni, úgy új kiadatási eljárást kell kezdeményezni – mondta. A védő hozzátette azt is, hogy várhatóan Kulcsár előzetes letartóztatása tekintetében is változás állhat be.
A Kulcsár-ügy iratai mintegy 150 ezer oldalt tesznek ki, ebből Kulcsár Attila vallomása 600, az írásba foglalt elsőfokú ítélet pedig mintegy 800 oldal. Az elsőfokú büntetőperben 92 tárgyalási napot tartottak, amelyen hozzávetőleg 200 tanút hallgattak meg. Az ügyészség szerint a kárérték meghaladja a nyolcmilliárd forintot, a K&H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
