Sápadt főváros, romló zöld területek

Folyamatosan csökkenő, öszszességében mégis hatalmas alapterületű gyepének három százalékát sem újítja fel az idén Budapest, miközben az Európai Unió nagyvárosaiban közel tizenöt százalékos arányban költenek az életfeltételek, a levegő javítására, a szennyezettség és a zaj csökkentésére. A balliberális többségű Fővárosi Közgyűlés minap elfogadott zöldfelületi programját nem csak az ellenzék bírálja, ősztől a civilek is gyökeres változásra, valódi zöldpolitikára várnak.

Hiába fordít az idén több mint egymilliárd forintot a fővárosi önkormányzat az úgynevezett zöldfelületi programjára, a most beindított látványberuházásokkal sem fedhetik el, hogy Budapesten az elmúlt húsz évben harmadával csökkent a zöld területek száma – emelte ki lapunk kérdésére Endrédy István (KDNP). A fővárosi képviselő rámutatott: a hivatalos adatok szerint a főváros tulajdonában 4,1 millió négyzetméternyi gyep van, ebből 2010-ben mindösszesen százezer négyzetmétert, az összterülethez képest 2,4 százaléknyi részt újítanak fel. Európában, az uniós nagyvárosokban ez az arány tíz-tizenöt százalék, ami azt jelenti, hogy legalább tízévenként megújul a fű a parkokban, a játszótereken és a beépített környezet okozta károk enyhítését szolgáló egyéb területeken.
Az ellenzék is megszavazta, hogy többek között 150 millió forintot költsenek a városligeti tó és környéke rekonstrukciójára, 20 milliót egy rózsakert kialakítására a Szent István parkban, továbbá 18 millió forintért hozzák létre a turistacsalogatónak is szánt budavári szőlőskertet, újítsák fel 270 millió forintért a ferencvárosi Nehru parkot és a város több játszóterét. A program tartalmazza még a margitszigeti domonkos apácakolostor nyugati udvarának és környezetének rendezését, illetve egy emelőkosaras teherautó és kaszálógép beszerzését a Főkert Zrt. részére.
– Senki sem vitatja, hogy az Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes előterjesztésében szereplő munkákra szükség van, ugyanakkor Budapesten ma nincs semmiféle zöldpolitika, hiányzik az átfogó szabályozás minden téren, a jelenlegi városvezetésnek nincs célja – hangsúlyozta Endrédy István, aki fővárosi képviselőként még 1997-ben javasolta, hogy a három évvel későbbi millenniumra hozzanak létre egy új fővárosi parkot. Előterjesztését egyhangúlag támogatta az akkor még jelentős fölényben lévő MSZP–SZDSZ-es többség, ám a park azóta sem épült meg, a Városliget jelentős területei ma is pusztulnak, és hiába beszéltek évekkel ezelőtt a kőbányai Népliget felújításáról, még csak tervek sincsenek arra, hogy a kevés egybefüggő budapesti zöld területek egyikét bekapcsolják a város életébe.
Az 1990 óta hatalmon lévő balliberális városvezetésnek lapunk az elmúlt években sokszor tette fel azokat a kérdéseket, amelyek a fővárosi zöld területek drasztikus csökkenéséről (egyes kimutatások szerint akár három városligetnyi fű, fa, bokor vált a beruházások martalékává) szóltak, a Főpolgármesteri Hivatal illetékesei a KSH adataira hivatkozva rendszeresen azt állították, hogy azok nem csökkentek, hanem nőttek Budapesten.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint álságos ez az érvelés, hiszen ezek a kimutatások növekedésnek tüntették fel azt is, ha Budapest területén bármely volt mezőgazdasági területet vagy zártkerti ingatlant belterületbe vontak.
– Szinte mindig befektetők álltak emögött, zöld területnek minősítve a bevásárlóközpontok parkosított közlekedőit, tetőkertjeit is. Ez elfogadhatatlan, mint ahogy az is, hogy nincs hiteles, legalább évente frissített nyilvántartás. A nagy országos változások után ősszel Budapesten is felül kell majd vizsgálni sok mindent, nemcsak egy fővárosi zöldrendeletre van szükség, hanem a parlamentnek is átfogó törvényt kellene alkotnia, amely többek között szabályozná a fák védelmét a közterületeken és a magántulajdonú ingatlanokon is – jelentette ki Lukács András.