Új ENSZ-szankciók Iránnal szemben

Újabb szankciókat fogadott el tegnap magyar idő szerint kora este az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Iránnal szemben. A BT jelenlegi tizenöt tagja közül tizenketten támogatták az immár negyedik szankciós csomagot, míg Törökország és Brazília nemmel voksolt, Libanon pedig tartózkodott. A szavazást követően Barack Obama amerikai elnök közölte, az új szigorítás intő jel lehet Irán számára, hogy hagyjon fel bármiféle nukleáris fegyver lehetséges kifejlesztésével.
Az új ENSZ-határozat szerint Iránnak fel kell hagynia a nukleáris robbanófejet célba juttatni képes ballisztikus rakéták tesztelésével. A BT emellett szankciókat helyezett kilátásba azon iráni bankok számára, amelyek bármiféle érintettségbe hozhatók nukleáris kísérletek, fejlesztések finanszírozásával. Ugyancsak tilos lesz Teherán számára az uránbányászathoz kapcsolódó tevékenységek kivitelezése, illetve bővült a fegyverembargó is. Az új szankciók értelmében Irán nem juthat harci helikopterekhez, páncélozott harcjárművekhez és rakétákhoz. Az ENSZ ráadásul újabb iráni személyiségeket és intézményeket is szankcionált, például a Forradalmi Gárda elitalakulat tagjait, intézményeit. Az MTI által is idézett határozat ugyancsak felhív az iráni tengeri szállítmányok átvizsgálására, ahogy az Észak-Korea esetében történik. A brit közszolgálati BBC helyszíni tudósítója szerint a most elfogadott BT-határozat sikerét – amelyben sokkal keményebb szankciókat helyeztek kilátásba – annak köszönheti, hogy olyan tagok – Oroszország és Kína – is szorgalmazták, amelyek bizonyos fokig Teherán szövetségeseinek számítottak.
A jelenleg Tádzsikisztánban tartózkodó Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök az ENSZ-döntést követően úgy reagált, fabatkát sem ér az új határozat, és kukába való, mint az elhasznált papír zsebkendő. Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete szerint is szükség volt az új határozatra. Az újabb szankciók hírére az iráni parlament úgy döntött, hogy azonnal felülvizsgálja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.