Előre hozott akciók a ruhaboltokban

Noha még alig köszöntött be a hamisíthatatlanul nyári időjárás, máris 30–50 százalékos leárazással kínálják a szezonális árut a ruha- és cipőüzletek. A korán meghirdetett akciókkal készpénzhez szeretnének jutni a rossz helyzetben lévő kereskedők.

Néhány éve még az volt a rend a piacon, hogy a nyár végén kezdődött el a boltokban maradt szezonális árucikkek kiárusítása. Az idén azonban már most, június végén felkerültek az akciót jelző táblák a kirakatokra. A fővárosban azért is kezdődtek el idejekorán a leárazások, mert az iskolai szünet beköszöntével gyakorlatilag kiürült a város, s az árengedménnyel könynyebb az üzletekbe csalogatni az otthon maradt vevőket. A korai akciózás mögött ugyanakkor sokkal inkább az áll, hogy a kereskedőknek mindig az adott szezonhoz beszerzett árucikkekben, vagyis most a nyári ruhakollekcióban áll a forgatható tőkéje, ezért ha nem sikerül időben eladniuk a készleteket, az sokkal kockázatosabb, mint ha nyár végéig várnak a leárazással. – Egyértelmű, hogy a nyári akciók nem hoznak nyereséget az üzletek tulajdonosai számára, lépésük sokkal inkább tűzoltás és legfeljebb a veszteségeket csökkenti – magyarázta érdeklődésünkre Bencze János. A kereskedelmi szakértő úgy látja, az idén lassú, elhúzódó akciókra számíthatunk, mivel nem kell attól félni, hogy a lakosság néhány hét alatt kiüríti az üzletek polcait.
Lapunk fővárosi körképéből kiderült: ezekben a napokban még a 30–50, sőt, helyenként 70 százalékos leárazások ellenére sem tolonganak a vevők, sem a bevásárlóközpontokban, sem pedig az önálló butikokban. Nem úgy a kínai üzletekben és a használtruha-boltokban. Utóbbiak közül egy VII. kerületi egységben például úgy tapasztalták az eladók, hogy főként a hónap elején, vagy amikor friss szállítmány érkezik külföldről, már a reggeli nyitás előtt sorban állnak az idősek és a kispénzűek, hogy hozzájussanak a minőségi, kilónként kétezer forint körül kínált ruhákhoz. – Tavaly soha nem látott mértékben nőtt a „turkálók” forgalma – mondta egy eladó.
A statisztikák arról tanúskodnak, hogy idehaza az elmúlt évek nagy vesztesei a nemzetközi láncokhoz nem csatlakozó hagyományos ruha- és cipőüzletek, ugyanis egyre kevesebb család engedheti meg magának azt, hogy évszakonként frissítse a ruhatárat. A butikok forgalmi adatainak mélyrepülése mindmáig nem állt meg: 2010 áprilisában például a legnagyobb mértékű, 11,5 százalékos visszaesés a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben jelentkezett. Emiatt mostanra már ezres nagyságrendben mérhető azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kivonultak erről a piacról, noha a rendszerváltás után még kifejezetten jó üzletnek számított a „butikolás”, vagyis a ruházati kiskereskedelem.