Rimánkodó plázabérlők

Felütötte a fejét a csődhullám a magyarországi bevásárlóközpontokban, a piaci tapasztalatok szerint a plázák bérlőinek 70-75 százaléka komoly megélhetési gondokkal küzd. Mivel a bérbeadók nem hajlandók az együttműködésre, a kereskedők sürgős állami beavatkozásra várnak.

2010. 07. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha nem történik azonnali változás, vállalkozók tömegei veszíthetik el a megélhetésüket, mert fenyegető csődhullám indult el a magyarországi bevásárlóközpontokban – hívta fel lapunk figyelmét egy olvasónk, aki több fővárosi és vidéki plázában üzemeltet boltot évek óta. Noha jó ideje hangoztatják a bevásárlóközpontokban üzemelő cégek, hogy egyre nagyobb bajban vannak a lakossági fogyasztás mélypontra kerülése miatt, mostanra létkérdés lett számukra, hogy a lehető legkisebb veszteséggel szabaduljanak a plázák fogságából. Eddig azért harcoltak, hogy a kereslet általános zuhanása miatt a tulajdonosok csökkentsék a költségeket, ma már azért, hogy úgy tudjanak kilépni az öt-tíz évre előre aláírt, kötbérrel terhelt szerződéseikből, hogy abba a családjuk ne menjen tönkre.
– Egyszerűen csődbe megyünk, ami főként a bérbeadók lelkén szárad. Könyörtelenül pénzéhesek, még csak részletfizetést sem hajlandók adni, s ha valaki késik a bérleti díjjal, gondolkodás nélkül megbüntetik – fogalmazott informátorunk, akitől megtudtuk: óriási harcok folynak a plázák csillogó kirakatai mögött a kiszolgáltatott bérlők és a tulajdonosok között, akik nem hajlandók a szerződéseken módosítani, vagyis a válság miatt elszenvedett veszteségeken osztozni. Így végső esetben marad a pereskedés vagy a vállalkozások tömeges felszámolása, azaz a csődhullám.
Az üzemeltetők általában arra hivatkoznak, hogy nekik is ketyeg a hiteltörlesztés, miközben a bajban lévő bérlő helyére sorban állnak az újabb cégek. – Legfeljebb a külföldi hálózatoknak van pénze kifizetni a dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott, átszámítva több százezer forintos bérleti és üzemeltetési díjakat, persze ők nem is állnak mellénk a küzdelemben – mondta a vállalkozó, hozzátéve: az egyik budai plázában például egy 50 négyzetméternél kisebb üzletet 1,1 millió forintért bérel havonta, függetlenül attól, volt-e egyáltalán vevője abban a hónapban.
Ráadásul kevesen tudják, miért is akkora üzlet a plázaüzemeltetés. Egy újonnan megépült bevásárlóközpontba ugyanis lényegében úgy lehet bekerülni, ha a bérlő a három- vagy hathavi bérleti díjat kitevő kaució kifizetésén túl azt is vállalja, hogy a szerkezetkészen átvett üzletet 5-10 millió forintért a maga költségén befejezi, kialakítja, amely beruházás összegét azután sehol nem látja viszont. A kereskedők szerint semmilyen védelmük nincs a plázaüzemeltetőkkel szemben, és ez mára oda vezetett, hogy több száz család megélhetése vált kérdésessé.
Vitatja a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára, hogy a bérleti díjak miatt lennének nagy bajban a kereskedők, szerinte inkább a lakossági fogyasztás visszaesése tizedelte meg az eladásokat. Balatoniné Kiss Judit szerint ezért nem segítene, ha az üzemeltetők csökkentenék a díjakat, noha tud olyan plázákról, ahol a tulajdonosok törekednek a különféle költségek lefaragására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.