Pintér Istvánt a felügyelőség élén Kopácsi Éva váltotta, akitől Illés Zoltán azt várja, hogy a zöldhatóság a jövőben árvízi területre ne adjon ki építési engedélyt. Illés hozzátette: utasította az új vezetőt, hogy minden zűrös ügyet, amely szakmailag vitatható, vizsgáljon felül. A júniusi árvizek idején Felsőzsolcát azért is öntötte el szinte teljesen a Sajó, mert a korábbi árvízi mederben bevásárlóközpontok épültek, amelyek akadályozták az ár szabad lefolyását. Mivel a felsőzsolcai árvizet jelentős mértékben a Bódva okozta, az államtitkár javasolta nyolc Bódva-völgyi záportározót megépítését. Ez több milliárdba kerül, a megvalósítás 2-3 év lenne, ám Illés ígéretet tett a jelenlegi eljárás gyorsítására. Kezdeményezte azt is, hogy a borsodi régió árvízproblémáit kormánybiztos kezelje.
Az államtitkár leszögezte: elfogadhatatlan, felháborító és döbbenetes, hogy Miskolc és Felsőzsolca határában, a Sajó nagyvízi medrében a júniusi pusztító árvíz után egyesek továbbra is építkezni akarnak, és erre engedélyük is van. Utalt arra, hogy a miskolci önkormányzat június 9-én adott ki építési engedélyt egy kereskedelmi társaságnak. Illés közölte: ezt az engedélyt a felsőzsolcai önkormányzat megtámadta, a miskolci önkormányzat pedig még gondolkodik a visszavonásán. – Ajánlom, hogy ezt tegyék az itt élő emberek érdekében – intett az államtitkár, aki elmondta, az észak-magyarországi felügyelőség már visszavonta a kiadott engedélyt.
A Belügyminisztérium (BM) sajtóosztályán lapunknak elmondták: a júniusi árvizekkor eddig 317 magán-lakóingatlan dőlt össze vagy károsodott helyreállíthatatlanul. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság szerint ez a szám változhat, mert a települések által jelentett károk ellenőrzése még tart, s további házak dőlhetnek össze, válhatnak életveszélyessé. Az önkormányzati tulajdonban keletkezett károkra a vis maior támogatásra benyújtott kérelmek alapján ötmilliárdot különített el a kormány. Ennek kifizetése folyamatos, több ütemben dönt róla a belügyminiszter, miután a települések által jelentett károkat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ellenőrzi és igazolja. Az egyházak és a magántulajdonosok kárait a bejelentések alapján összesítik. A megsemmisült lakóházak helyett újak építésére, vásárlására 3,17 milliárdos támogatást ad a kormány.
A tárca terve az, hogy elsősorban a megsemmisült lakóépület kiviteli tervét, annak hiányában típusterveket alkalmaznának, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által működtetett országos illetékességű dokumentációs központ adattárából, illetve a Kós Károly Egyesülés ingyenes felajánlásából. A károsultak szervezik a kivitelezést, döntenek a lakóépületek külső megjelenéséről, egyediségéről. Az otthonok újjáépítésének még a tél beállta előtt be kellene fejeződniük. A BM úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az építkezések a károsultakkal történő megállapodások megkötését követően kezdődnek. A kormányhatározatban biztosított keretösszeg felhasználásához az érintett településeknek előbb helyi önkormányzati rendeletet kell alkotniuk, eddig ezt 37 település közül 15 tette meg. Mindezeken túl eddig 14 milliárdot utaltak át az állami szerveknél az árvíz miatt kifizetett pluszkiadások pótlására, hogy működésük ne kerüljön veszélybe.
Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő utakban, hidakban, vasúti pályákban keletkezett kár szintén óriási tétel, több tíz milliárd forint is lehet. Erről az OKF később tájékoztat, de jelenleg még nincs kormánydöntés arról, ez mekkora összeget jelent, s milyen ütemben állítják helyre a műtárgyakat. Az újjáépítésekhez, felújításokhoz összesen – minden ágazatra vonatkozóan – szükséges összeg az EU szolidaritási alapjához benyújtandó pályázat szerint megközelíti a 200 milliárd forintot. Ennek több mint a fele agrárkár.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
