Elkezdtük az együtt gondolkodást az adórendszer átalakításáról, olyan javaslatokat szeretnénk letenni az asztalra, amelyek ösztönzőket építenek az adózási rendszerbe, hogy a cégeknek érdekük legyen megújuló energiába, energiahatékonyságba fektetni – mondta a Napi Gazdaságnak Olajos Péter energia- és klímapolitikai helyettes államtitkár. Az energetikai társaságok jelenleg ugyanis járulékot fizetnek, adóznak, de nem érdekük a befektetés, mivel e területen a mostani jogi és szabályozási környezet nem ösztönzi az invesztíciót. – Ezt akarjuk megváltoztatni az innovációs járuléknál alkalmazott megoldáshoz hasonlóan. A cél egy olyan rendszer felépítése, ahol ha valaki ránéz a regionális térképre, azt mondhassa: Magyarország vonzó befektetői célpont, oda viszem a pénzem – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Hozzátette: első lépésként a minisztérium felkérésére az Energia Klub készít egy tanulmányt, amely a megújuló energia szabályozásának problémáit és átalakítási lehetőségeit méri fel, hogy 2011-től már jóval egyszerűbb szabályozási környezetben működjön a rendszer. Ma például egy biomassza-erőmű megszületéséhez 52 engedély szükséges, míg például Németországban ez egyablakos ügyintézéssel megoldható. – Célunk, hogy két-három lépésben a tíz engedély alá jussunk, Ausztria szintjére – fejtette ki Olajos Péter.
Szerinte hamarosan megkezdődhet a kormányzati, önkormányzati épületek, illetve a lakóépületek energetikai felújítása is, mert ezek energetikai hatékonysága „gyászos”. A fűtés, hűtés, világítás az adófizetők pénzéből történik, a felújítás viszont száz százalékban finanszírozható uniós forrásból.
Olajos kiemelte a 600 ezer panellakás államilag szervezett rekonstrukcióját, amelyet szerinte hatékonyan lehetne elvégezni. A szakmai vita még tart arról, hogy a felújítás milyen mélységű legyen, de negyven- vagy akár nyolcvan- százalékos energiahatékonyság-javulás is elérhető. Cél, hogy e programok a jövő évi fűtési szezon végére elindulhassanak – jelentette ki az energia- és klímapolitikai helyettes államtitkár.
Mindezzel összefüggésben szükséges a statisztikai rendszerek reformja is, mivel az viszonylag pontosan tudható, mennyi kőolajat és földgázt fogyaszt az ország, ám hogy mennyi megújuló energiát használ, arról csak becslések léteznek.

Pánik a Tisza Pártnál: nem tetszik Magyar Péter dézsmaprogramja a híveknek