Staudt helyett Mirkóczki. Mirkóczki Ádámot delegálja a Jobbik a Nemzetbiztonsági bizottságba Staudt Gábor helyére – nyilatkozta lapunknak Dúró Dóra (Jobbik) szóvivő azután, hogy Vadai Ágnes (MSZP) bizottsági elnök kijelentette, Staudt Gábor továbbra sem lehet a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja, mert nem ment át a C típusú átvilágításon. – A bizottság döntését elfogadom, de folytatni fogom a jogi szabadságharcot, mert ez a döntés kifejezi a magyar demokrácia állapotát – nyilatkozta lapunknak Staudt Gábor. Hozzátette: az adatvédelmi ombudsmant korábban már megkereste az ügyben, most azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul. – Minden lehetőséget megragadok, hogy a nyilvánosság előtt és az Országgyűlésben is felhívjam a figyelmet arra, hogy a titkosszolgálatoknál komoly visszaélések vannak – tette hozzá. (V. A.)
A korábban Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) néven működő polgári elhárítás által fizetett hacker követte el azokat a világhálós betöréseket, amelyekről Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt. elleni feljelentés idején, 2008 szeptemberében értekezett – áll a biztonsági céggel szemben az NBH által folytatott nyolc hónapos műveleti tevékenység elrendeléséről, annak lefolytatásáról, valamint utóéletéről készített jelentéstervezetben. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési albizottsága azt állapította meg, a lapunk által Koax fedőnéven azonosított betörő MSZP-s politikusokkal állt kapcsolatban, a megszerzett adatokat pedig az elhárításnak, valamint egyes szocialista beavatottaknak adta át.
A Demeter Ervin fideszes albizottsági elnök által jegyzett dokumentum szerint az NBH és akkori főigazgatója, Laborc Sándor alaptalanul vádolta meg az UD tulajdonosait és alkalmazottait a cég ellen tett feljelentésben, és a vállalkozással szemben indokolatlanul, szakszerűtlenül rendeltek el műveleti feldolgozást. Titkosszolgálati forrásaink szerint a jelentéstervezetnek ez a része a Gyurcsány-kormány idején alkalmazott, úgynevezett vonalkihajtásra, lehallgatási megoldásra utal. Ennek segítségével az ilyen típusú megfigyelésből az arra illetékes Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (NBSZ) kihagyták. A módszer lényege, hogy a megfigyelt beszélgetést nem szakszolgálat, hanem az az egyéb helyszínen (az NBH-ban, vagy egy kormányhivatalban – a szerk.) tartózkodó személy hallgathatja és rögzítheti, akinek ezt felsőbb utasításra technikailag lehetővé teszik. A vonalkihajtás állhat annak a beszélgetésnek a kiszivárogtatása mögött is, amelyet Dávid Ibolya az MDF 2008. őszi elnökválasztása idején azzal mutatott be egy sajtótájékoztatón, hogy egyesek titkosszolgálati eszközökkel próbáltak beavatkozni a választási folyamatba. Nemzetbiztonsági berkekben nem tartják kizártnak, hogy az ellenőrizhetetlen mennyiségű rögzített hanganyag egy-egy részlete később a világhálón bukkan fel.
Az ellenőrzési albizottság azt javasolja a szolgálatok irányításáért felelős belügyminiszternek, hogy a külső engedély alapján titkos információgyűjtésre használt számítástechnikai berendezéseket, adathordozókat, a tárolt adatok megismerésének, rögzítésének egységes szabályozását az NBSZ-hez telepítsék. A vizsgálat megállapításai szerint az NBH múltbéli tevékenysége számos esetben bűncselekmény gyanúját veti fel, ezért a Demeter-testület azt javasolja a nemzetbiztonsági bizottságnak, hogy hivatali és személyes adattal visszaélés, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény és magántitok jogosulatlan megismerése gyanújával a legfőbb ügyésznél tegyenek feljelentést.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!