Az állam veszi át a Mal irányítását

Állami irányítás alá kerülhet a vörösiszap-katasztrófát okozó cég, és arra sincs esély, hogy a vezetők és a tulajdonosok akár a vállalat, akár saját vagyonukat eltüntessék a lehetséges kártérítési felelősség elől. Minderről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt tegnap a parlamentben, aki azt is bejelentette: a rendőrség őrizetbe vette a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezetőjét, valamint kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését is.

Szélkakas. Két blogbejegyzést is szentelt tegnap Gyurcsány Ferenc a vörösiszap-katasztrófa kormányzati kezelésének. Előbb azt írta: támogatni kell a kormányt abban a törekvésében, hogy tisztességes elveken nyugvó, határozott választ akar adni a kialakult válsághelyzetre. Úgy vélte, Orbán Viktor „tisztességes, jó beszédet mondott” tegnap a parlamentben, amivel „egyet lehet és egyet kell érteni”. Hozzátette: nincs ok azon merengeni, hogy a katasztrófavédelmi biztos intézménye minden tekintetben jól ki van-e találva, mert az a kormány felelőssége. Három órával később viszont újabb bejegyzést írt blogjába a bukott kormányfő: Támogatni akartam őket, de kiderült, hogy ócska haszonlesők címmel. Ebben megerősítette ugyan, hogy Orbán beszédének főbb pontjaival továbbra is egyetért, de hozzátette: a parlamenti vitában már a bosszú szaga terjengett, a benyújtott törvényjavaslat pedig „botrány”. Mint fogalmazott: ez alkotmányellenes, erkölcstelen és „disznóság”. „A katasztrófára hivatkozva Orbán kormánya bevezeti a korlátlan és szabad államosítás rendszerét. Ha megteszi, akkor itt a jogállam vége” – aggódott Gyurcsány. Az ATV Kommentár című műsorában a volt kormányfő azt mondta: nagyjából anynyi köze van a Malhoz, mint egy városi péknek a három utcával arrébb dolgozó másik kollégájához. Azt állította: Mosonmagyaróvár nyugodtan alhat, ugyanis a családja érdekeltségébe tartozó mosonmagyaróvári timföldgyár hat tározójából négyet már lezártak, kettőbe pedig szilárd melléktermék került.

Hende Csaba honvédelmi miniszter tegnap terjesztette be a honvédelmi törvény módosítását, amelynek nyomán lehetővé válik a katasztrófát okozó magáncégek állami felügyelet alá rendelése. A jogszabály elsőként az ajkai timföldgyár katasztrófájának kapcsán válhat alkalmazhatóvá; a javaslat szerint „gazdálkodó szervezet működése rendeletben a magyar állam felügyelete alá vonható”. Az állam nevében vagy az államháztartásért felelős miniszter, vagy pedig kormánybiztos láthatja el a felügyeleti jogkört. A Ház este fogadta el az erről szóló törvénymódosítást 336 igen, egy nem szavazat és tizenhárom tartózkodás mellett. (A nem gombot a KDNP-s Rubovszky György nyomta meg – véletlenül.) Az LMP-s képviselők tartózkodtak a voksoláson. Ennek oka, hogy bár a konkrét ajkai ügyben támogatják a kormány törekvését, ám azt bírálták, hogy a módosítással – ahogy fogalmaztak – biankó csekket kap a kabinet az államosításra.
A kormány tegnap Bakondi Györgyre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjére bízta a felügyeleti teendőket. A törvény szerint a felügyeletet ellátó személy határozhat a cég anyagi jellegű kötelezettségvállalásairól, és magához vonhatja a vállalkozás legfőbb döntéshozó szervének hatáskörébe tartozó ügyeket, amennyiben azok a rendkívüli intézkedést előidéző helyzet elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével függnek össze. A javaslat indokolása szerint a módosítás megkönnyíti a kormányzati beavatkozást azon katasztrófahelyzetek esetében, amelyek gazdálkodó szervezetek tevékenysége nyomán következtek be. Bakondi – aki megfelelő apparátus támogatásával kezdi meg munkáját – tegnap úgy fogalmazott: széles jogosultságokat ad neki a törvénymódosítás.– Sürgős döntéseket kell hozni az üzem újraindításáról – jelezte, hozzáfűzve: tartanak ennek intenzív előkészületei. Át kívánják tekinteni – hangsúlyozta – a Mal Zrt. vagyoni helyzetét.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap az Országgyűlésben napirend előtt részvétét fejezte az elhunytak hozzátartozóinak, együttérzéséről biztosította a múlt heti katasztrófa sérültjeit, kitelepítettjeit és mindazokat, akik anyagi kárt szenvedtek az iszapömlés miatt. – Nem jöhet vissza az a korszak, ahol a magánérdek felülírja a közérdeket – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki négy pontban foglalta öszsze a helyzet rendezésének elemeit. Elsőként a mielőbbi kártalanításról beszélt, és kiemelte: a közérdek azt kívánja, hogy ezt ne az adófizetők pénzéből tegyék. Második célkitűzésként azt említette, hogy biztosítani kell a timföldgyár dolgozóinak munkahelyét. Harmadik feladatként a további környezeti károk megakadályozását, negyedikként a felelősség megállapítását említette.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „alapos okunk van azt hinni, hogy voltak a cég vezetői és tulajdonosai között olyanok, akik tudhattak a zagytározóval kapcsolatos problémákról”.
A kormányfő szerint nincs olyan önműködő mechanizmus, amely képes lenne kikényszeríteni, hogy a magántulajdonos alárendelje érdekeit a közérdeknek. – Ezt csak a modern állam tudja megtenni – mondta. Kijelentette, vége van annak, hogy a milliárdosok bármit megúszhatnak. A miniszterelnök kiemelte az összefogás fontosságát is. Orbán azt is egyértelművé tette, hogy „nincs olyan pontja a világnak”, ahol biztonságban lenne a jogellenesen kimenekített vagyon. A miniszterelnök ezzel azokra a félelmekre reagált, amelyek szerint a felelősségre vonástól tartó üzletemberek eltüntetnék a saját személyes vagyonukat, valamint a katasztrófát okozó vállalat vagyonát. Hozzátette: a katasztrófavédelmi biztostól azt várják, hogy tegyen javaslatokat a hosszú távú helyzetkezelésre.
A frakciók alapjában egyetértettek a kormány által javasolt törvénymódosítással, de a megvalósítás gyakorlati kérdéseiben azért vannak véleménykülönbségek. A szocialisták például – mondta lapunknak Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető – úgy látják, hogy a szabályozás túl általános és pontatlan. A konkrét esetet illetően viszont sem a cégvezető őrizetbe vétele, sem a vagyonzár ellen nem emelt kifogást. A párt frakciója ugyanakkor nem szavazta meg, hogy a Hende-féle javaslatot házszabálytól eltéréssel, vagyis sürgősen tárgyalja meg a parlament. Mesterházy alkotmányossági aggályokról is beszélt. Az Orbán Viktor felszólalására adott parlamenti válaszában ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a jogszabályi környezet átalakításánál törekedni kell a hasonló katasztrófák elkerülésére.
Jávor Benedek (LMP) leszögezte, hogy hazánknak új vegyianyag-szabályozásra van szüksége, és a szennyező fizet elv mellett az elővigyázatosság elvének is érvényesülnie kellene. Lázár János Fidesz-frakcióvezető szerint sem morális, sem jogi értelemben nincs kegyelem a felelősöknek. Hozzátette: nyolc évre visszamenőleg meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrzést végző hatóságok összejátszottak-e a céggel. A politikus kiemelte, az ajkai mellett az almásfüzitői és a mosonmagyaróvári üzem esetében is meg kell vizsgálni, hogy a magántulajdonosok betartották-e a privatizációs szerződésben vállalt környezetvédelmi kötelezettségeket. Ezen túlmenően szükségesnek nevezte egy olyan szabályozás megalkotását, amelynek eredményeképpen a hasonló esetekben a magánvagyon is kártalanítási fedezetet képezzen. A kereszténydemokrata Harrach Péter szerint a tragédia után az emberek ötösre vizsgáztak összefogásból, a Jobbik elnöke, Vona Gábor pedig kinyilvánította, pártja egyetért az tragédiát okozó üzem állami fennhatóság alá vonásával és a katasztrófavédelmi biztos kinevezésével is.