Ha úgy éreznénk, hogy mostanában a csapból is Erdei Zsolt folyik, annak az lehet az oka, hogy egyrészt végre profi és tevékeny menedzsment foglalkozik az ügyeivel, másrészt tényleg média- és közönségvonzó a történet, ahogy átkelt az óceánon, hogy ott is megcsinálja a szerencséjét. Hiszen Európában már megcsinálta, 31 hivatásos mérkőzésén maradt veretlen, bő öt évig őrizte a WBO szervezet félnehézsúlyú világbajnoki címét, egy esztendeje megszerezte a WBC cirkálósúlyú vb-övét is. Azóta nem lépett ringbe, ám hosszú hezitálást, majd egy amerikai promóteri szerződés aláírását követően, 36 évesen belevágott a tengerentúli kalandba.
Amelynek elején kiderült, Madárnak érdemes volt a világhírű Lou DiBellával „összebútoroznia”, hiszen az amerikai piacon több publicitást kapott az utóbbi napokban, mint eddig összesen. Interjú a New York Timesban, nyilvános edzések, sajtótájékoztatók, divatfotózás, a helyi magyar diaszpóra és a főkonzul „meghódítása” – címszavakban ez az eddigi amerikai mérleg. No meg 2 győzelem (1 K. O.), hiszen profi pályafutása hajnalán, 2001 augusztusában és 2002 júniusában már kesztyűt húzott Las Vegasban, illetve Atlantic Cityben, ám aztán német klubja a biztosabb, s szürkébb menedzselési utat választotta (nem csak neki). Ennek hatására Erdei hamburgi karrierje kurtán-furcsán ért véget, az Universum mögül pedig kihátrált a televízió, így jelenleg komoly válságát éli. Madár nem, erről magyar idő szerint vasárnap hajnalban, a Boardwalk Hall ringjében – ahol a gála fő meccsét Sergio Martinez és Paul Williams vívja a WBC középsúlyú vb-címéért – adhat tanúbizonyságot Samson Onyango ellen. A 20-6-os mérlegű kenyai felhozó jellegű rivális, soha senki nem mondott mást róla, így az ő szapulása (közvetve Erdeié) szakmai és emberi szempontból is szegénységi bizonyítványt ér. Ám itthon ilyen is előfordul, kár foglalkozni vele… Madár nem is teszi: „Jól telt az utazásom Atlantic Citybe, aztán bejártuk a saját és a környező szállodákat, megnéztük a játéktermet, de nem ültem le játszani. Sokkal inkább hiszek a valós teljesítményben vagy magamban, mint a szerencsében.”
Jól is teszi. Ökölvívónkat idősebb Balzsay Károly edzette itthon, majd kísérte el a tengerentúlra, így érthetően röpül a boldogságtól, de ezt már fia árulta el róla. Ifjabb Balzsaynak ma van jelenése az Universum hamburgi edzőtermi gáláján, ő ugyanis nem hagyta el a klubot, érdeklődésünkre elmondta, miért: „A nyáron hároméves szerződést írtunk alá, s eddig betartották azt, amiben megállapodtunk. Ettől még érzékelem a bizonytalan helyzetet, de remélem, jövőre már újra jönnek a címmérkőzések.” Jöhetnek is, hiszen a WBO 22-2-es mérlegű korábbi nagyközépsúlyú világbajnokát már most kapcsolatba hozták egy Eb-derbivel, s a ve-retlen ukrán Sztanyiszlav Kasztanovval, de honfitársunk cáfolta a hírt, pontosabban semmi biztosat nem tudott mondani, csak a reményét, hogy március előtt nem kerül sor a derbire. Balzsay ma a 6-8-as mérlegű szerb Misa Nikoliccsal melegíthet a komolyabb kihívásokra.
Amelyek reményeink szerint újra megadatnak neki, csakúgy, mint egy óceánnal odébb Erdeinek.
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!