A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a felére csökkenti a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagszervezeteinek szakmai programjaira fordítható támogatási keretét. Mindez azt jelenti, hogy a kilenc munkaadói és hat munkavállaló szervezet jövőre 906,4 millió forintot kap az idei több mint 1,7 milliárd helyett. A kormány már megalakulásakor hangoztatta, hogy hatékonyabbá és olcsóbbá akarja tenni az érdekegyeztetés rendszerét, amely eddig meglehetősen kevés konkrét eredményt felmutatva horribilis összegeket emésztett fel. 2005-ben 1,2, 2006-ban és 2007-ben 1,3, 2008-ban csaknem 1,5, tavaly és az idén is 1,7 milliárd forint állami támogatást fordítottak az OÉT működtetésére. Az utóbbi öt évben tehát összesen kilencmilliárd forintba került a tanács munkáját segítő háromoldalú titkárság működtetése, illetve a tagszervezetek képzésének, szakmai programjainak (konferenciák, tanulmányutak szervezése), kiadványainak, külsős szakértők díjazásának állami támogatása. A Gyurcsány–Bajnai-időszak alatt évről évre úgy emelkedett az OÉT-nak nyújtott állami támogatás összege, hogy közben a munkaerő-piaci alap számos fejezetét zárolták. A jövőre felezett támogatás elosztása elsősorban a szakszervezetek között gerjeszthet majd vitákat, a munkaadók eddig ugyanis egyenlő részben osztották el maguk között a rájuk eső részt. A szakszervezetek azonban az egymás között is vitatott taglétszámuk alapján osztozkodtak, amely kifejezetten a baloldali, MSZP-hez kötődő érdekképviseleteknek kedvezett. Míg az MSZP-vel két választás során is együttműködő MSZOSZ-nak 240 millió, addig a keresztény konzervatív értékrendet valló Munkástanácsoknak 60 millió forint jutott az idén a keretből. Úgy tudjuk, az eddig kevesebb pénzt kapó szakszervezetek azt szeretnék, hogy a munkaadókhoz hasonlóan közöttük is egyenlő részben osszák el a támogatást, szerintük ugyanis a szakszervezetek taglétszámai mára lényegében kiegyenlítődtek.
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?