A szerencsejáték kapcsán manapság szinte kizárólag a bezárt kártyabarlangokról és az illegális online fogadási oldalakról lehet hallani. Ön szerint mi az oka ennek?
– Sokak állításával szemben a mostani, 1991-ben elfogadott szerencsejáték-törvény pontosan rögzíti, hogy a szerencsejátékok piacán mit lehet és mit nem. Aki például legálisan szeretne kártyázni, felkeresheti a hét hazai pókerterem vagy a három kaszinó bármelyikét. Nem kell tehát külföldre, mondjuk Ausztriába utazniuk azoknak, akik a zöld asztal mellett hódolnának kártyaszenvedélyüknek. Ám az internetes pókerszervezés tiltott.
– Ehhez képest tucatjával találhatunk a világhálón magyar nyelvű pókeroldalakat, vagyis a törvényi tiltás ellenére bárki bármikor pókerezhet pénzben a neten. S a portálok többségén sporteseményekre is fogadhatunk. Miként lehetséges ez?
– A szóban forgó internetes oldalak illegálisan működnek. Az azokat üzemeltető cégek nem kértek szerencsejáték szervezésére engedélyt a magyar hatóságtól. Az internetes sportfogadás és póker az Európai Unió más államaiban is gondot okoz. Igaz, számos ország már orvosolta a problémát: néhol beengedték a külföldi online szerencsejátékcégeket, bizonyos helyeken állami monopólium alá vonták az internetes pókerezést, míg másutt eltüntették a világhálóról az oldalakat. E módszerek alkalmasak lehetnek a társadalmi és gazdasági veszélyek kezelésére.
– Milyen veszélyekre gondol?
– Az online fogadást, pókerezést kínáló cégek vagy adóparadicsomokban székelnek, vagy kideríthetetlen hátterű offshore vállalkozások. Itthon egy fillér adót sem fizetnek a körülbelül százmilliárd forintos éves forgalmuk után. Ám a summa jelentős részét, legalább nyolcvan százalékát nyereményként visszaadják a játékosoknak.
– Miért baj, ha a játékosok visszanyerik a feltett pénzüket?
– Ahol kiugróan nagy arányban lehet nyerni, ott kiugróan sokan és kiugróan sokat játszanak. Mondok egy példát. Ha a kaparós sorsjegy kétszáz forintba kerül, és minden sorsjegy százforintos nyereményt takar, s a főnyeremény ötmillió, akkor ez a sorsjegy nagyon népszerű lehet. A játékos vesz egyet, lekaparja és nyer egy százast. Ezt megismétli kétszer, s a nyerés érzését minden alkalommal átéli. Az állandó nyerés miatt eszébe sem jut, hogy a három sorsjegyen vesztett háromszáz forintot. Mivel az újabb nyerés lebeg a szeme előtt, újra kapar. Hasonló elven működnek az internetes pókerező és fogadóoldalak is. Némely játékos úgy válhat földönfutóvá, hogy ezt a folytonos, ám látszólagos nyerés miatt észre sem veszi. A szerencsejáték maradjon játék, amit a szórakozás ural, s nem a nyerési vágy. A magas viszszafizetési arány azon túl, hogy a piacszerzés eszköze, rendkívüli társadalmi károkat okozhat.
– Milyen károkra utal?
– Az engedély nélkül működő internetes oldalak agresszív reklámpolitikát folytatnak. Számon tartják, hogy az adott játékos milyen sportokat kedvel, s ha az illető néhány napig nem játszott, azonnal küldenek neki fogadásra buzdító elektronikus levelet. Az illegális oldalak a világhálón és a tévéadókon is számtalan hirdetést közölnek. Reklámjaik azt sugallják: nem kell szorgalmasan tanulni, nem kell tisztességesen dolgozni, egyszerűen csak fogadni, kártyázni szükséges. A portálok azt igyekeznek elérni: a játékos ahelyett, hogy pihen, a családjával foglalkozik vagy a barátaival sportol, üljön inkább a számítógépe elé és játsszon. A gyors meggazdagodást ígérő üzenetek a kispénzűeknél, a fiataloknál és a középkorú, egyedülálló nőknél találnak leginkább meghallgatásra. A hirdetések azt a hamis képet festik, hogy az internetes fogadás és pókerezés helyettesítheti a munkát, a tanulást s talán még a párkapcsolatot, a családot is. A szlogenek arról azonban nem szólnak, hogy a játékosnak a nyeremény után – ha egyáltalán megkapja – adóznia kell. Nem hallhatunk arról sem, hogy itt nem érvényesülnek a fogyasztóvédelem előírásai, s hogy fennáll a manipuláció veszélye. Nem az adóbevételek elmaradása a legnagyobb baj, hanem hogy a felügyelet és ellenőrzés nélküli illegális játékoknál esély sincs a szerencsejáték káros hatásainak megelőzésére. A mostani intézkedéseket nem az állam adóéhsége, hanem a rend és jogkövetés igénye, s a társadalommal szembeni felelősség vezérli.
– Ön szerint mit tehetnénk?
– Első lépésként a veszélyek miatt állami monopóliummá tehetnénk az online pókert, a magáncégeket pedig esetleg később engedhetnénk be. Nem az internetes szerencsejátékkal van baj, hanem azzal, hogy jelenleg hiányzik a hatósági ellenőrzés. Megjegyezném: ha a jogszabály lehetővé tenné, a Szerencsejáték Zrt. akár fél év alatt kialakítaná saját online pókeroldalát.
– Terveznek változtatásokat?
– A következő években szeretnénk emelni a nyereményeinket, bevezetnénk gyorsabb nyerési lehetőségeket és részt vennénk nemzetközi együttműködésekben. Így a közeljövőben a totón, a lottón és más játékainkon a mostaninál nagyobb összeget adunk vissza játékosainknak. Emellett hétközi totót is szeretnénk kialakítani, ahol főként az európai kupameccsekre fogadhatnának a játékosok.
– Mit ért gyorsabb nyerési lehetőség alatt?
– Olyan játékokra van igény, amelyekben azonnal kiderül, hogy a polgár nyert-e, vagyis új és pillanatok alatt eredményt hozó játékon gondolkozunk. Emellett szóba került a páneurópai totó gondolata: eszerint számos európai ország – köztük hazánk – azonos totószelvényt adna ki, s az egyes államokban feltett pénz közös nyereményalapba kerülne. Mindez számottevően növelhetné a nyereményt. Országhatáron átnyúló megoldás a lottónál is körvonalazódik.
origo.hu
Kihúzták a hatos lottót, mutatjuk a számokat
