Nyilvános ügynöklisták?

Az érintettek számára megismerhetővé válhatnak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre a kommunista diktatúra titkosszolgálatai másolták rá az ügynöklistáikat. Úgy tudjuk, a több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét és adatait tartalmazó lista nyilvánosságáról a kormány már elvi döntést hozott.

Heteken belül a kormány elé kerülhet az a törvénytervezet, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerváltás előtt megfigyelt, lehallgatott személyek hozzáférhessenek az őket érintő, a rendszerváltás előtt keletkezett és a titkosítás alól feloldott állambiztonsági iratokhoz – értesült a Magyar Nemzet kormányzati forrásból. Információink szerint az Orbán-kormány az ügynöklisták nyilvánosságra hozásáról már elvi döntést hozott, azonban a jogszabálytervezet végső formáján jelenleg is dolgoznak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.
Mindez azt jelenti, hogy a Bajnai Gordon előző kormányfő által áprilisban felállított Kenedi-bizottság működése okafogyottá válhat. A kormányváltás ellenére jelenleg is tevékenykedő, háromfős Kenedi-bizottságot azzal a céllal hozta létre Bajnai Gordon kormánya, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) előkerült 18 mágnesszalag adatainak feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását.
*
A grémiumot Kenedi János történész vezeti. A tagok: Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz levéltáros. Munkájukért a Bajnai-kormány rendelete alapján fejenként és havonta 386 ezer forintos tiszteletdíjat kapnak.
Bajnai Gordon áprilisban azzal indokolta a testület felállítását, hogy Magyarországnak joga van tisztán látni saját történelmét, múltját, önmagát, ezért kell lehetővé tenni a történészek számára, hogy megismerjék és feltárják az egykori állambiztonsági szolgálatok működésének minden részletét. Kenedi János pedig azt hangsúlyozta: a kutató dolga, hogy dekriminalizálja, depolitizálja és minél hamarabb nyilvánosságra hozza az adatokat.
Ugyancsak Kenedi János vezette azt a korábbi bizottságot, amely a pártállam állambiztonsági iratainak feltárását végezte. Az a testület derítette ki, hogy megvannak a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer titkosszolgálatai másolták rá az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait. Ennek a 18 NBH-s mágnesszalagnak bizonyos adatait ismerhetnék meg az érintettek, amennyiben az Orbán-kormány zöld jelzést ad a törvénytervezetnek.
Ismert, júniusban Kenedi János is aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben balliberális közéleti szereplők fejezik ki aggodalmukat a Fidesz elszámoltatási kampánya ellen. Az aláírók úgy vélték: az elszámoltatás nem más, mint a másfajta politika egzisztenciális szankcionálása. Kenedi mellett az aláírók között volt például Bokros Lajos, Farkasházy Tivadar, Heller Ágnes, Konrád György, Kuncze Gábor, Vásárhelyi Mária és Vitányi Iván.