Nyilvános ügynöklisták?

Az érintettek számára megismerhetővé válhatnak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre a kommunista diktatúra titkosszolgálatai másolták rá az ügynöklistáikat. Úgy tudjuk, a több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét és adatait tartalmazó lista nyilvánosságáról a kormány már elvi döntést hozott.

2010. 12. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Heteken belül a kormány elé kerülhet az a törvénytervezet, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerváltás előtt megfigyelt, lehallgatott személyek hozzáférhessenek az őket érintő, a rendszerváltás előtt keletkezett és a titkosítás alól feloldott állambiztonsági iratokhoz – értesült a Magyar Nemzet kormányzati forrásból. Információink szerint az Orbán-kormány az ügynöklisták nyilvánosságra hozásáról már elvi döntést hozott, azonban a jogszabálytervezet végső formáján jelenleg is dolgoznak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.
Mindez azt jelenti, hogy a Bajnai Gordon előző kormányfő által áprilisban felállított Kenedi-bizottság működése okafogyottá válhat. A kormányváltás ellenére jelenleg is tevékenykedő, háromfős Kenedi-bizottságot azzal a céllal hozta létre Bajnai Gordon kormánya, hogy felügyelje a becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) előkerült 18 mágnesszalag adatainak feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását.
*
A grémiumot Kenedi János történész vezeti. A tagok: Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz levéltáros. Munkájukért a Bajnai-kormány rendelete alapján fejenként és havonta 386 ezer forintos tiszteletdíjat kapnak.
Bajnai Gordon áprilisban azzal indokolta a testület felállítását, hogy Magyarországnak joga van tisztán látni saját történelmét, múltját, önmagát, ezért kell lehetővé tenni a történészek számára, hogy megismerjék és feltárják az egykori állambiztonsági szolgálatok működésének minden részletét. Kenedi János pedig azt hangsúlyozta: a kutató dolga, hogy dekriminalizálja, depolitizálja és minél hamarabb nyilvánosságra hozza az adatokat.
Ugyancsak Kenedi János vezette azt a korábbi bizottságot, amely a pártállam állambiztonsági iratainak feltárását végezte. Az a testület derítette ki, hogy megvannak a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer titkosszolgálatai másolták rá az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait. Ennek a 18 NBH-s mágnesszalagnak bizonyos adatait ismerhetnék meg az érintettek, amennyiben az Orbán-kormány zöld jelzést ad a törvénytervezetnek.
Ismert, júniusban Kenedi János is aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben balliberális közéleti szereplők fejezik ki aggodalmukat a Fidesz elszámoltatási kampánya ellen. Az aláírók úgy vélték: az elszámoltatás nem más, mint a másfajta politika egzisztenciális szankcionálása. Kenedi mellett az aláírók között volt például Bokros Lajos, Farkasházy Tivadar, Heller Ágnes, Konrád György, Kuncze Gábor, Vásárhelyi Mária és Vitányi Iván.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.