Felvetődött a közérdekvédelmi bíráskodás kialakításának gondolata is az új alkotmány koncepciójának kimunkálása közben – mondta egy tegnapi konferencián Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kérdésünkre kifejtette, mit is takar az elképzelés: visszaállítják az önálló közigazgatási bíróságokat, s ez a rendszer – a mostani közigazgatási ügyek elbírálása mellett – új feladatot is kaphat, a közérdek, az állami vagyon fokozott védelmét. Rétvári úgy véli, a jelenlegi ítélkezési gyakorlat nem oltalmazza kellőképpen a köz tulajdonát, nem lép fel elég hatékonyan a korrupt hivatalnokokkal, politikusokkal szemben. Ezen változtathat, ha közérdekvédelmi feladatokat adnak a majdani közigazgatási bíróságoknak.
*
Az ítélkező fórumok – az elképzelés szerint – a közhatalmi, a közigazgatási döntéseket vizsgálnák felül, méghozzá úgy, hogy áttanulmányoznák az egyes intézkedések minden elemét. A közigazgatási bíróság például az állami, önkormányzati megrendelésről szóló szerződés vizsgálatakor nemcsak azt ellenőrizné, hogy a köztisztviselő vagy politikus betartotta-e a formális előírásokat, hanem azt is, megfelelő-e a megállapodás tartalma. – Előfordul ugyanis – magyarázta Rétvári Bence –, hogy a szerződés körül látszólag minden rendben van, nem szegték meg az eljárási szabályokat, ugyanakkor felsejlik a vesztegetés gyanúja. A közérdekvédelmi bíróság célszerűségi ellenőrzést is végezne, és kitérhetne a felelősség kérdésére. Ha ugyanis a tisztviselőt megvesztegetik, és emiatt az állam drágábban jut hozzá bizonyos tárgyakhoz, szolgáltatásokhoz, akkor a közösséget kár éri. A tetteseknek viselniük kell a következményeket, s ennek megállapításában kaphatnak fontos szerepet a közigazgatási bíróságok – összegezte az államtitkár. Emellett az úgynevezett köztávolságtartás elrendeléséről is ezek a fórumok dönthetnének. A köztávolságtartás arra szolgálna, hogy elzárják az állami tulajdontól, forrásoktól azokat, akiket a bíróság korábban közpénzügyi törvénysértésért marasztalt el. Rétvári Bence végezetül hozzátette: az elképzelésen komolyan gondolkoznak, ám az még nem nevezhető a kormány álláspontjának. Arra a kérdésünkre, hogy a közigazgatási bíróságok mikor kezdhetik majd meg működésüket, úgy felelt: először az új alkotmányt szükséges elfogadni. A csupán a legfontosabb rendelkezéseket tartalmazó alaptörvény nyárra elkészülhet, az úgynevezett sarkalatos törvényeket – ezek szabályozzák majd a közigazgatási bíróságok működését is – ezután fogadhatják el a képviselők.
Az államtitkár egyébként a Transparency International (TI) rendezvényén szólalt fel. A civil szervezet a tegnapi korrupcióellenes világnap alkalmából tartott konferenciát, ahol elsősorban a vesztegetéseket feltáró magánszemélyek, az úgynevezett közérdekű bejelentők védelméről esett szó. Elhangzott: nálunk eddig nem sikerült megfelelő oltalmat nyújtó szabályrendszert kialakítani, s ezen változtatni kell. Már csak azért is, mert a korrupciót úgy lehet a legolcsóbban tetten érni, ha az állam meghallgatja polgárainak bejelentését, majd megvédi a visszaélések feltáróit. Rétvári Bence ezzel kapcsolatban közölte: a tárca már dolgozik a közérdekű bejelentők védelméről szóló passzusokon. Mint mondta, a jogi oltalom csak azokat illetheti majd meg, akik nem önös érdekből, bosszúból jelentenek be ügyeket. A TI egyébként nemcsak itthon, hanem más államokban is tartott rendezvényeket. A világnap apropóján az Állami Számvevőszék is konferenciát hívott öszsze, amelyen bemutatta azt a több évig tartó vizsgálatsorozatát, amellyel megrajzolják majd hazánk korrupciós térképét.
Így sértegeti az Origo újságíróját és menekül a kérdések elől Magyar Péter - videó