Szuperügynökség válna az MTI-ből

Tegnap került a parlament elé az új médiatörvény-javaslat. A tervezet szuperügynökséggé, a teljes közszolgálati média hírgyárává tenné a Magyar Távirati Irodát. A kereskedelmi média szereplőit a javaslat arra kötelezné, hogy éves adásidejük legalább 60 százalékát európai, egynegyedét pedig magyar alkotásokkal töltsék ki.

Vizsgálnák a rádiós jutalomesőt. A Jobbik miniszteri vizsgálatot kér amiatt, hogy a Kuruc.info információi szerint Such György, a Magyar Rádió nyáron leköszönt elnöke 162 millió forintnyi jutalmat osztott ki távozása előtt – mondta parlamenti sajtótájékoztatóján Pörzse Sándor. A képviselő a listát bemutatva azt állította, hogy a hírműsorok szerkesztői úgy kaptak összességében 31 millió forintot, hogy „közük sincs az objektív tájékoztatáshoz, közük sincs a közszolgálatisághoz”. (MTI)

Tegnap került az Országgyűlés elé a törvénytervezet, amely A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról címet viseli. Az indítvány tulajdonképpen a sajtójogi szabályozási folyamat zárása. A Ház a kormányváltás után már végrehajtotta a szervezeti-szerkezeti átalakítást (létrejött a Nemzeti Hírközlési Hatóság, valamint az Országos Rádió- és Televízió Testület összevonásával a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság), később megszületett a tartalmi szabályozást magában foglaló úgynevezett médiaalkotmány, így a médiatörvény mostani tervezete leginkább a praktikus működésre vonatkozó részletes szabályozásnak tekinthető. A törvény, ha a képviselők elfogadják, az 1996-os, sokszor támadott médiatörvényt szorítja majd ki a jogrendből.
A korábbi (illetve a most még hatályban lévő) szabályozáshoz képest az a legfigyelemreméltóbb változás, hogy a Magyar Távirati Iroda lényegében a közszolgálati hírszolgáltatás csúcsszervezetévé válik, hiszen az MTI – tartalmazza a tervezet – „a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait”. Vagyis: lényegében az összes közszolgálati csatornán ugyanaz a híradás jelenne meg egy-egy közéleti eseményről. Az indítvány a közszolgálati médiaszolgáltatás eddigi céljain túl külön kitér a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartására is.
A közszolgálati médiacégek finanszírozására rendelkezésre álló összeget a héttagú Közszolgálati Költségvetési Tanács osztja el, amely minden év szeptember 30-ig hozza meg döntését. A közmédiumok mindazonáltal végezhetnek vállalkozási tevékenységet is, a nyereség azonban kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel.
A kereskedelmi média szereplőit a javaslat arra kötelezné: éves adásidejük legalább 60 százalékát európai, egynegyedét magyar alkotásokkal töltsék ki. A zenét sugárzó médiumok műsorának legalább negyedrészében magyar, ennek legalább negyedében három évnél fiatalabb számoknak kell szerepelniük. A javaslat rendelkezik arról is, hogy a legalább 35 százalékos éves közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató köteles „műsorstruktúrájának módosításával, a magyar műsorszámok, a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében”. Lényegében tehát arról van szó, hogy az országos kereskedelmi tévék és rádiók kötelesek alacsonyabb nézettségű-hallgatottságú, ha úgy tetszik, „igényesebb” műsorokat adni.
A kereskedelmi és a közszolgálati televíziókat egyaránt érinti az a rendelkezés, hogy a 2011-es napi négyórányi időtartamról 2015-re a napi adás minden egyes műsorszámát befogadhatóvá kell tenniük a hallássérültek számára is. Ennek érdekében a tartalmakat vagy felirattal kell ellátni, vagy jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani.