Fontos évként könyvelhetik el a 2010-es esztendőt a drezdai múzeumok. Az állami gyűjtemények megszületésének 450. évfordulóján több intézmény kapta vissza régi fényét. Újra megnyílt az Albertinum épülete is, amelyet az Elba 2002-ben pusztító áradása után építettek át XXI. századi múzeummá, benne a modern mesterek alkotásaival és a szoborgyűjteménnyel. Az ünnepi eseménysorozat egyik legfontosabb hozadéka, hogy újra láthatók a nagyhírű Albertinum gyűjteményei. Ráadásul nem egyszerűen helyrehozták azokat a károkat, amelyeket a 2002-es árvíz okozott, hanem a berlini építész, Volker Staab igazi XXI. századi múzeummá alakította át az épületet.
Példátlan volt már az összefogás is, amellyel a német művésztársadalom elindította a pénzgyűjtést az épület helyreállítására. Alig három hónappal az árvíz után 45 kortárs művész műveiből rendeztek aukciót az Albertinum javára, amely 3,4 millió euró bevételt eredményezett.
Megújult a Klinger, illetve a Mozaikterem, az Antikenhalle az első és a kiállítótermek a második emeleten. A déli szárny nemcsak a földszinten, de az első emeleten is a teljes, egyetlen tér maradt, az oldalszárnyaiban látványraktárakat helyeztek el, amelyek a Klinger, illetve a Mozaiktermet és a másik oldalon lévő kortárs kiállítást öszszekötik. A második emeleten a látogatói körút Caspar David Friedrich és a drezdai romantikus festészet alkotásaival kezdődik, és a kortársak műveivel végződik. Az egyik fő fejezetet a német és a francia impresszionizmusnak szentelik, központi helyre került a Brücke művészcsoport, Max Slevogt egyiptomi ciklusa, illetve Otto Dix, Oskar Kokoschka és Carl Lochse munkássága. A kortársak közül külön termet kapott a Drezdához szorosan kötődő, az NDK-ból az NSZK-ba emigrált A. R. Penck, Georg Baselitz, a két utolsó termet pedig Gerhardt Richter munkásságának szentelik.
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!