Sajnálja a Magyar Koalíció Pártja (MKP), hogy Ivan Gasparovic köztársasági elnök csak a büntetés kiszabhatóságának a feltételei miatt vétózta meg az államnyelvtörvény december 9-én elfogadott módosítását. „Az Európa Tanács velencei bizottsága egyértelműen leszögezte, hogy a szlovák államnyelvtörvény ellentétes a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával, és egészen konkrét kifogásokat is megfogalmazott. Az elnök ezeket is kifogásolhatta volna, hiszen jogászként tudnia kell, mivel Szlovákia ratifikálta a nemzetközi dokumentumot, az előnyt élvez a hazai jogszabályokkal szemben. Kérhette volna hát a jogi norma teljes átdolgozását” – nyilatkozta lapunknak Őry Péter, a párt önkormányzati alelnöke. Az MKP azt szeretné, ha az államfő kifogásai alapján a parlamenti többség nem a büntetések kiszabásának a módját határozná meg, hanem végre eltörölné a bírságolás lehetőségét, „hiszen a velencei bizottság mellett ezt szorgalmazza az EBESZ kisebbségi főbiztosa, Knut Vollebaek is” – emlékeztet az alelnök a korábbi szlovák kormány és a főbiztos közt közvetlenül az államnyelvtörvény elfogadását követően lezajlott tárgyalásokra.
Közben befejeződött a kisebbséginyelv-használati törvénytervezet nyilvános vitája, amely Rudolf Chmel kisebbségi és emberjogi kormányfő-helyettes honlapján zajlott az elmúlt hat hétben. A törvénytervezethez elsősorban a magyar kisebbség szakértői szóltak hozzá. Ezeket értékelni fogja a miniszterelnök-helyettes hivatala, ám a törvény sorsával kapcsolatban Rudolf Chmel meglehetősen kétkedő. A nyilvános vitára bocsátott tervezetet ugyanis csak a Most – Híd szlovák–magyar párt „vállalta ez idáig fel”. A kormánypártok többsége már előzetesen kifogásolta azt, hogy a nyelvhasználati küszöböt húsz százalékról tízre csökkentsék, s azt is elvetik, hogy a kisebbségek nyelvhasználatát kötelezővé tegyék az önkormányzatok és helyi államigazgatási szervek részére – emlékeztetett nyilatkozatában Chmel.
Elgázolt a vonat egy embert Tatabányán