Mindezt arra hivatkozva bocsátotta közre a tárca, hogy a Népszabadság tegnapi számában a Fővárosi Ítélőtábla végzése alapján azt írta: „A vörösiszap-lerakással ártalmatlanítható a hulladék, a hulladéklerakó létesítéséhez pedig egységes környezethasználati engedélyre van szükség.” A lap szerint a bíróság nem vitatta, hogy a szabályozás nem egyértelmű, ám kimondta: a vörösiszap-tározók a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Ilyen építmény pedig „csak a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető”.
A tárca szerint viszont Magyarországon egyetlen törvény sem rendelkezik arról, mely hatóság feladata a veszélyeshulladék-tárolók építményeinek vizsgálata és engedélykiadása. A bíróság végzése a jövőre nézve állapít meg kötelezettségeket a helyileg illetékes Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számára – írták. Ezt Illés Zoltán államtitkár az MTI-nek nyilatkozva képtelenségnek nevezte. A minisztérium álláspontja alapján a döntés nem menti fel a Mal Zrt.-t az iszapkatasztrófával okozott károk következményei alól. A környezetvédelmi törvény kimondja, az üzemeltető, jelen esetben a Mal kötelessége a gátak folyamatos vizsgálata és biztonságos állapotának megőrzése.
Devecser egyes részein az átlagot meghaladó mennyiségben száll a szél kavarta iszappor – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, hozzátéve, csapadékmentes időjárás és változó széljárás mellett ez előfordulhat. A határértéket elérő porszennyezés esetén a lakosság és a kárelhárítási munkát végzőknek védőeszközök használatát javasolják. A lakosság rendelkezik védőeszközökkel, további nyolcezer porálarc van a főigazgatóság készletében.
Budapestre jöhet a Patrióták Európáért EP-frakciója