– Mindenkinek be kell tartania a bérmegállapodást – ez a legfontosabb üzenete Orbán Viktor kormányfő és Rogán Antal tegnapi megbeszélésének. A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke a bérmonitoring-bizottság vezetőjeként a grémium első jelentéstervezetéről egyeztetett a miniszterelnökkel.
*
A testületet azután hívták életre, hogy az év elején kiderült: sok vállalkozás nem tartotta magát a tavaly az Országos Érdekegyeztető Tanácson (OÉT) kialkudott béremelési ajánláshoz, s ez az új adószabályok miatt gondot okozott. Rogán Antal a megbeszélés után közölte: elképzelhető, hogy még a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerül a kérdéskört megnyugtatóan rendező törvényjavaslat. – A jogszabály jövőre léphet életbe – tette hozzá. Rogán elmondta: a javaslat módosíthatja az érdekegyeztető tanácson megkötendő egyezségek körét. Így a tervek szerint a jövőben nemcsak a bérminimumról, a minimálbérről és a bérajánlásról állapodnának meg a felek, hanem rögzítenék azt is, miként lehet a bruttó 300 ezer forintnál kisebb összeget hazavivőknél megőrizni a nettó bér szintjét.
– Az idei megállapodás betartását jövőre már jogszabály garantálhatja – idézte Rogán szavait az MTI. A részleteket taglalva a Fidesz politikusa több intézkedést is megemlített. Mint mondta, elképzelhető például, hogy előírják: nem juthat állami támogatáshoz és közmegrendeléshez az a vállalkozás, amely nem tartja be az OÉT-en elfogadott bérmegállapodást. Felvetődött annak gondolata is, hogy járulékkedvezményt kapjanak a bért emelő társaságok. Ha a cég 2012-től a nettó bér megőrzéséhez szükséges növelést hajt végre a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet kereső alkalmazottainál, úgy az emelés után az adott évben nem kellene járulékot fizetnie. Rogán Antal bizonyos esetekben elfogadhatónak nevezte azt is, ha a nehéz helyzetben lévő cég olyan egyezséget köt a szakszervezettel és a munkavállalókkal, miszerint megőrzi a munkahelyeket, de a béreket nem emeli. A bizottság egyébként megállapította: a közszférában mára gyakorlatilag mindenhol megtörtént a nettó bérek kiegészítése, miközben a versenyszféra nagyjából ötven százalékában döntöttek a keresetek kellő mértékű növeléséről. Orbán Viktor kormányfő tegnap a Facebook közösségi oldalon úgy fogalmazott: a küzdelmet folytatni kell, a béremelésről szóló megállapodást mindenkinek be kell tartania.Eközben közzétette tegnap a legfontosabb januári és februári munkaügyi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az idei esztendő első két hónapjában 206 400 forint volt idehaza a bruttó átlagkereset, ami 3,1 százalékkal haladja meg a 2010 azonos időszakában rögzített értéket. Emelkedett a dolgozók nettó bére is: idén 4,4 százalékkal magasabb összeget kaptak kézhez a polgárok, mint tavaly. A KSH azonban kiemelte, hogy a nettó átlagbér kiszámításánál nem vette figyelembe a gyermekek után járó adókedvezményeket.
Több szakértő megemlítette, hogy a január elsejétől élő adószabályok alapján jelentős enyhítés jár a kiskorú gyermeket nevelő szülőknek, így feltételezhető, hogy a nettó átlagkereset a KSH által jelzett 4,4 százaléknál jóval nagyobb mértékben nőtt. Osztja ezt az álláspontot Mellár Tamás is. Az egyetemi tanár lapunknak azzal kezdte: az adókedvezmények emelik a gyermeket nevelő több százezer személy nettó keresetét. – Az idei átlagkereset akár öt-hat százalékkal is meghaladhatja a tavalyit – fogalmazta meg becslését a szakember, s felidézte, hogy a várakozások szerint 4,2 százalék lehet idén az infláció. Ha mindkét érték teljesül, egy-két százalékkal nőhet a reálbér, vagyis a keresetek átlagos vásárlóértéke ennyivel emelkedhet 2011-ben. Ezt Mellár Tamás megfelelő gazdasági teljesítménynek tartaná, különösen annak tükrében, hogy a kormánynak jelenleg a költségvetési egyensúly helyreállításáért és az államadósság csökkentéséért is tennie kell. Az egyetemi tanár ugyanakkor felhívta a figyelmet: ezek statisztikai átlagértékek, a társadalom alacsonyabb keresetű rétegei nem feltétlenül érzékelik a növekedést.
A KSH adataiból kiderül emellett: a legalább ötfős vállalkozások, a költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek 2011. januárban és februárban átlagosan 2,63 millió polgárt foglalkoztattak. Az idei első két hónapban a vizsgált vállalkozói szféra 1,826 millió embernek adott munkát, az érték 2,8 százalékkal magasabb, mint az előző esztendő azonos adata. A költségvetési szférában dolgozók létszáma – 705 ezer fő – 4,7 százalékkal kevesebb volt, ami leginkább a közfoglalkoztatási rendszer átalakításának tudható be. A nonprofit szférában 99 ezer alkalmazott tevékenykedett, ez az adat lényegében nem változott.
A közzétett béradatok alapján több szakértő úgy fogalmazott: nincs bérnyomás a gazdaságban, így maradhat az év végéig a hatszázalékos jegybanki alapkamat, sőt, a ráta kedvező esetben akár csökkenhet is. – Mivel a bérek növekedése továbbra sem utal inflációs feszültségre – mutattak rá a hozzáértők –, így továbbra is a nyersanyagárak felől érkező sokkhatásokra kell figyelemmel lennünk.
origo.hu
Elkészült a KEHI-jelentés: Közpénzen szivatta le a zsírját Ruszin-Szendi Romulusz
