Munkamegosztás

Kábeltolvajokat fogtak – olvasom a budai I. kerület újságjának április 8-án megjelent számában. Valakik az Erzsébet híd budai hídfőjéhez közel, kétszáz méternyi, egymillió forintot érő telekommunikációs kábelt próbáltak ellopni. Az öt szorgos férfit munka közben zavarták meg a helyi kapitányság rendőrei, igazoltatták az elkövetőket, akik nem tudtak elszámolni a már a teherautójukon lévő kábelköteg eredetével, ami érthető. „A rendőrök a helyszín átvizsgálásakor pillanatok alatt megtalálták a felnyitott kábelcsatorna-fedelet, ami alatt láthatóvá váltak az öszszeroncsolt kábelcsonkok” – folytatódnak az izgalmak a lap Kék hírek rovatának tudósításában.
Közel egy éve már lefüleltek egy kábeleket lopó társaságot a kerületi rendőrök, szintén az I. kerületben, a Döbrentei utcában. Egy T-Com egyenöltözéknek látszó munkásruhába öltözött, gyanúsan viselkedő férfit igazoltattak a járőrök, akik létrát és különböző vágó-fűrészelő szerszámokat is találtak az illető közelben parkoló kocsijában. Hamar kiderült, mi célra szolgálnak: a lefülelt ezermester elvezette a rendőröket a közeli Attila útra, ahol két szaktársa éppen a rézhuzalos kábelek feldarabolásával bíbelődött a telekommunikációs alagútban. A sofőr mobiltelefonnal tartotta velük a kapcsolatot és időnként leemelte a ponyvasátorral eltakart aknafedőlapot, hogy üdítőitalt adjon a nehéz körülmények közt dolgozóknak. A bűncselekményt időben sikerült felfedeznie a rendőröknek, az okozott kár azonban így is háromszázezer forint volt.
A második hír ismerős lehet az olvasónak. Közel egy éve írt jegyzetemben már foglalkoztam a kábeltolvajokkal. Szívesen írnék másról, hiszen oly sok dolog létezik az életünkben, ami megér egy jegyzetet. De a minket körülvevő világban a rossz, a megengedhetetlen, a közösségellenes napi rendszerességgel, szinte gépiesen ismétlődik. Mint például a lopás. Mégsem mehetünk el mellette azzal, hogy unjuk már. Ha minket elkedvetlenítenek ezek az ismétlődő hírek a lopásokról, színesfém-tolvajlásokról, milyen egyhangú lehet ez a rendőröknek. Azt különösen egyhangúnak tarthatják, hogy örökké tolvajokkal és egyéb bűnök elkövetőivel kell foglalkozniuk, köztük ráadásul sűrűn visszaesőkkel, mégsem mondhatják, hogy unják a banánt. És végképp nem tehetik meg, hogy félre fordítják a fejüket, amikor valakit történetesen kábelt lopni látnak. Abból is régen elég lehet a rend őreinek – másoknak is –, hogy a tetten ért és begyűjtött bűnözőket a bíróság egykettőre szabadlábra helyezi, amint a most elkapott kábelkvintett tagjai közül is csak eggyel szemben rendelt el lakhelyelhagyási tilalmat az illetékes bíró.
Tavaly január elsején léptek hatályba Magyarországon a kereskedelmi törvénynek azok a módosításai, amelyek megszigorították a fémhulladékok felvásárlásának szabályait, könyvelési és bizonylatolási fegyelemre kötelezték a MÉH-telepek gazdáit, üzletfeleit. Elgondolkodtató, hogy a fenti kábelügyek jóval ez után keletkeztek, a főváros egyik legkisebb és viszonylag rendezett kerületében. Vajon mit akartak kezdeni a kábelekkel a tolvajok? Csak nem hazavinni a gyereknek?
Ha senki sem szegné meg a kötelességét, betartaná a törvényt, talán egyről kettőre lehetne jutni. Így azonban mindenki végzi tovább a maga unalmas reszortját e munkamegosztásban: a tolvaj lop, az orgazda vesz, a rendőr elkap, a bíró szabadlábra helyez, az újságíró megírja.