Botrány övezi az egyik legnagyobb román filozófus, Emil Cioran hagyatékának kezelését. Mint arról már beszámoltunk, a napokban Párizsban elárverezték az erdélyi születésű, a harmincas évektől 1995-ben bekövetkezett haláláig Franciaországban élő gondolkodó kéziratait és más személyes dokumentumait, amelyeket 507 500 euróért (140 millió forintért) egy román üzletember vásárolt meg.
George Brailoiu az iratokat a Román Tudományos Akadémiának adományozta, amely a filozófus-író születése centenáriuma alkalmából a napokban a legmagasabb kitüntetésében részesítette a gesztusért. Sorin Iliesiu bukaresti rendező, egyetemi tanár, az Emil Cioranról készült, A ciorani apokalipszis című dokumentumfilm társszerzője azonban bűnvádi feljelentést tett az ügyben a román főügyészségen, szerinte ugyanis az elárverezett dokumentumok a filozófus végakarata szerint a nagyszebeni Astra Könyvtárat illetik. Iliesiu és Gabriel Liiceanu, a legtekintélyesebb kortárs filozófus azt állítja, a kommunizmus idején Cioran hagyatékának Romániában maradt része az író szülei birtokában volt, majd haláluk utána Cioran fivéréhez, Aurelhez került. Az öcs eleget akart tenni testvére kívánságának, azonban két évvel bátyja halála után ő is meghalt, így a dokumentumok özvegye birtokába jutottak. Iliesiuék szerint a bátyját szerető Aurel nem hamisíthatta meg Cioran végrendeletét, és nem hagyhatta a páratlan értékű iratokat Eleonora Cioranra, másrészt nem is tehette volna, hiszen nem az ő tulajdona volt a hagyaték. Ennek megfelelően a nemzetközi ügyészségi vizsgálatot követelő román értelmiségiek kételkednek abban, hogy Cioran sógornője bizonyítani tudná: a szóban forgó iratok az ő törvényes tulajdonát képezik.
A nyolcvanéves, Nagyszebenben élő Eleonora Cioran előbb azt állította, hogy a Párizsban élő Laurence Tacou egy román nő segítségével tulajdonította el lakásából a dokumentumokat, majd illegálisan elárverezte azokat, neki pedig semmit nem adott a bevételből. Később már beismerte, hogy „jelképes összeget” kapott a dokumentumokért, szerinte azonban ehhez joga volt, mert úgy tudja, a filozófus ezeket írott végrendeletben soha nem szánta a szebeni könyvtárnak. Laurence Tacou állítja, hogy tavaly 36 ezer euróért (tízmillió forintért) vásárolta meg Cioran sógornőjétől a dokumentumokat, és elutasítja az árverés törvényességét firtató vádakat.
Az ügy nacionalista felhangokat is kapott Romániában: baloldali politikusok a román nemzeti értékek iránti „hűségnyilatkozatra” szólították Kelemen Hunor kulturális minisztert amiatt, hogy nem a bukaresti tárca vásárolta meg a Cioran-kéziratokat. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a román állam részt vett a párizsi aukción, viszont nem tudta túllicitálni a kultúraszerető üzletember ajánlatát.
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
