Talált pénzként tekintünk a hozamra

Az emberek többsége a családi költségvetés lyukait foltozza be a magánnyugdíjpénztáraktól visszakapott reálhozamokból. Az átlagos összeg 80 ezer forint körül mozoghat majd, de egyénenként nagy eltérésekre lehet számítani. Az önkéntes pénztárakhoz csak a tagok három–öt százaléka utalja a pénzt.

Csécsi László
2011. 04. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy tűnik, az állami rendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok elsöprő többsége készpénzben veszi fel az évek alatt felgyűlt reálhozamot, holott arra is lehetőségük lenne, hogy önkéntes kasszában fialtassák tovább a pénzüket. – Ez utóbbi megoldást azonban csak a tagok három–öt százaléka választja – közölte lapunkkal a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Juhász Istvánné elmondta, hogy a reálhozamokat majd a május 31-i árfolyamokon kell kiszámolni a törvény előírásai szerint, ezért pontos összeget még nem lehet mondani, de körülbelül 220 milliárd forintot fizetnek majd ki a pénztárak az állami rendszerbe visszalépőknek. – A magánkasszákat elhagyó több mint hárommillió polgárnak körülbelül a hetven százaléka számíthat reálhozamra, ám annak összege egyénenként jelentősen eltérhet, néhány ezer forinttól akár több százezerig is terjedhet – mondta Juhász Istvánné. A fent említett adatokkal számolva az derül ki, hogy az átlagos összeg nyolcvanezer forint környékén lesz majd.
A szakemberek szerint félő, hogy a lakosság nagy része feléli a hirtelen ölébe hulló forintokat. Tóth András független pénzügyi tanácsadó szerint a lakosság zöme már egyáltalán nem bízik a nyugdíjpénztárakban, ezért nem is választja az önkéntes kasszákat. Másrészt egyelőre azt sem tudják az emberek, hogy mennyi pénzt fognak kapni. Márpedig néhány tízezer forint esetén a legtöbben úgy érzik majd, hogy egy ekkora összeg nem oszt, nem szoroz, ha nyugdíjról van szó, ezért inkább a családi büdzsé foltozására költik azt. Tóth András megjegyezte: az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt az érdeklődés a nyugdíjcélú megtakarítások iránt. A szakember elmondta: jelenleg a lakosság két százaléka tesz félre annyi pénzt, hogy legalább annyi nyugdíjat kapjon az állami rendszerből érkező pénzzel együtt, mint a fizetése. Hazánkban általában negyvenéves koruk betöltése után kezdenek el az idősnapjaikon gondolkodni az emberek, pedig egyáltalán nem mindegy, mikor kezdenek el félretenni. Tóth András számításai szerint aki negyven évvel a nyugdíjba vonulása előtt kezd el takarékoskodni, annak 1300 forintot kell spórolnia havonta ahhoz, hogy százezer forintnak megfelelő juttatást kapjon. Harminc év alatt havi ötezer, húsz év alatt havi 15 ezer forintot kell megtakarítani ugyanekkora nyugdíjhoz.
A lapunknak nyilatkozó szakemberek ugyanakkor megjegyezték, hogy azok a polgárok, akik nem az önkéntes pénztárakat választják, nem feltétlen fogják felélni a visszakapott összegeket, ugyanis rengeteg más hosszú távú megtakarításban is tovább fialtathatják ezt a pénzt. A nyugdíj-megtakarítások palettája kifejezetten széles: a különböző biztosításokon kívül szóba kerülhet a nyugdíj-előtakarékossági számla vagy a tartós megtakarítási számla is. A szakértők ugyanakkor megjegyezték: az emberek elsősorban azokat a megtakarításokat kedvelik, amelyekből akár a nyugdíjaséveik előtt is veszteség nélkül tudják kivenni a pénzüket, amennyiben nehéz anyagi helyzetbe kerülnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.