Egyesével gyűjtik a cserepeket

Valaha, a királyi Magyarországon két vármegye gyűlésének adott otthont a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola épülete. Az ezredforduló utáni években birtokba vett, leromlott állagú épületben ma több mint ezer tanuló képzi magát, akik kikerülve a padsorokból, Kárpátalja magyar nyelvű iskoláiban vállalnak missziót. Az épület belső kialakítására nem lehet panasz, tetőzete azonban beázik, veszélyeztetve a már helyreállított tereket, és homlokzata is megviselt. Az intézmény most cserépjegyet bocsátott ki, így kísérelve meg a helyreállításhoz szükséges forrás előteremtését.

Száz magyar iskolában tanítanak. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az egyetlen önálló magyar felsőoktatási intézmény Kárpátalján. A főiskolának jelenleg több mint ezer nappali és levelező tagozatos hallgatója van, a padokból kikerülő pedagógusok nagyjából száz magyar anyanyelvű elemi iskolában oktatnak. A végzett diákok egy része egyfajta missziós munkát vállalva a kárpátaljai magyar szórványvidéken, a Felső-Tisza-vidékén áll munkába, hozzájárulva, hogy újraindulhasson a magyar nyelvű óvodai és iskolai képzés ott, ahol évtizedekkel ezelőtt megszűnt.

Tavasszal a legnagyobb a baj, amikor olvad a hó – panaszolja a padlás félhomályában Gazdag István, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola karbantartója, miközben festékesedényeket mutat, amelyekbe felfogják a cserepek között beszivárgó csapadékot.
Pár perccel korábban érkeztünk a Beregszász centrumában álló nemes épületbe, amely tömegével messziről csalogatja a tekintetet. Vakolat mára ugyan csak mutatóban maradt homlokzatán, de még ily cudar állapotában is méltóságot sugároz a hajdani Bereg és Ugocsa vármegyék egykori törvényháza.
Beljebb haladunk a padlás félhomályában, a karbantartó egy gyermekkádra hívja fel figyelmünket, ezen a helyen már ekkora edényre van szükség a csapadék felfogására. A kupola mellett haladunk el, mondja, pár hete nem várhattak tovább, ki kellett cserélniük egy gerendát, mert annyira elkorhadt már, hogy életveszélyessé vált.
A kéményeken barna csíkok árulkodnak az állandó beázásokról. Gazdag úr, demonstrálva a baj nagyságát, egy helyen kinyúl a cserepek között; halljuk, amint egy belső – évek óta lezárt – udvarra esve széttörik.
Az 1947-ben beköszöntő szovjet időszakban komor évek következtek a törvényház történetében: előbb 1961-ig laktanyaként funkcionált a patinás épület, majd finommechanikai üzemmé szervezték át.
– Tudja, az a fajta gyár volt, amiből hiába lopták haza a munkások az alkatrészeket, valahogy soha nem állt belőlük össze egy varrógép – céloz Orosz Ildikó, a főiskola elnöke arra, hogy az álcázott hadiüzemben tengeralattjárókhoz készítettek különböző műszereket.
A gyár 1991-ig tartó működése alatt az oroszok nem sokat törődtek az épület műemlék mivoltával: a tisztasági festést olajfestékkel oldották meg, ennek jeleit, a piros olajfestéknyomokat előfordult, hogy nem tudták lekaparni a kőoszlopokról…
Sokkal jobb sors az ukrán érában sem jutott a törvényháznak, magára hagyták, szemétlerakó, nyilvános illemhely vált az épületből.
A napokban elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök 2002-es látogatásakor Zsuppán József városvezetőtől az alapítvány megkapta az iskola jelképes kulcsát; az épületben azonban áldatlan állapotok uralkodtak, 4-5 tonnás gépek álltak a földszinten, és 120 teherautónyi szemetet hordatott el az iskola vezetése.
Később kiépítették a villany- és fűtési rendszert, kicserélték a nyílászárókat, ám ezzel pályázatokon nyert forrásaik végére is értek. Ekkor támadt a vezetésnek az az ötlete, hogy felajánlja a magyarországi önkormányzatoknak, fogadjanak örökbe egy-egy tantermet, vállalva annak felújítási költségeit. Hetven helyhatóság mellett száz alapítvány és magánszemély adományozott kisebb-nagyobb összegeket a renoválásra, így hallgathatnak ma a tanulók előadásokat a Tét, az Újpest vagy a Szeged teremben.
A rektori irodával szemközti váró mennyezetének sarkában sárgálló foltok jelzik: a tetőzeten átszivárgó csapadék már elérte az épület második emeletét, bizony, sürgősen szükség lenne a tetőcserére. Csernicskó István tanulmányi és tudományos rektorhelyettes közli: a főiskola magyar kormányzati és különböző pályázati forrásokból, a levelező tagozat és különböző okleveles képzések, tanfolyamok költségtérítéséből tartja fenn magát. Ám ez csak a tisztességes működéshez elég. Az ukrán költségvetés tiltja, hogy nem állami fenntartású intézmény állami támogatást kapjon. (Ugyanakkor az emelt szintű, központi érettségivel kötelesek felvenni az ukrán anyanyelvű tanulókat is…) Ezért az intézmény az anyaország segítségére is számítva nemrégiben „cserépjegy” akciót hirdetett.
Orosz Ildikó elmondja: nemcsak a tetőzetet szeretné az iskola kicserélni, de a padlásteret is hasznosítaná. Az új tér alkalmas volna egy magyar galéria elhelyezésére, és a művészeti oktatás is a felújított, beépített padlástérben kapna helyet. Emellett tudományos műhelyek, kutató- laborok és kisebb gyűjtemények is otthonra lelhetnének.
Adódik a kérdés, miért nem ezzel kezdte az iskola a felújítást, ám Orosz Ildikó leszögezi: az épületbe költözéskor minél nagyobb alapterületre volt szükségük, emellett kikérték statikusok véleményét is, a szakértők pedig megállapították: még akár húsz évet is kibír a tetőzet. Csakhogy azóta két földrengés is volt a környéken, amely rengeteg cserepet összetört.
Az intézmény rendelkezik olyan tervvel is, amely hasznosítaná a belső udvart: üvegtetővel lefedve egy új rendezvényterem jöhetne létre, ahol nyári színházi előadásokat is tartanának. A beépített padlástérrel és udvarral egy új kulturális központ alakulhatna ki Kárpátalján; a látványterv már készül Magyarországon. A beruházással növekedne a főiskola egy főre jutó tere, így új szakokat is indíthatna az intézmény.
– Kívülről is ráférne a felújítás az épületre – vetem fel.
– Kilenc éve a fiókomban lapulnak a felújítási tervek, akkori áron 300 millió forint elég lett volna a munkálatokra. Talán egyszer kibocsátunk téglajegyeket is – válaszol bizakodva az elnök.
S hogy a cserépcsere mennyibe kerül? A tető befedéséhez 270 ezer cserépre volna szükség, amelynek darabja átszámítva 1800 forintba kerül, vagyis nagyjából 500 millió forintra volna szükség a terv megvalósításához. Ha összegyűlne a forrás, egy év alatt megújulhatna az épület tetőszerkezete.

A nagylelkű felajánlásokat a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány az OTP Bank nyíregyházi fiókjánál vezetett 11744003-20387349 számlaszámára várja, a megjegyzés rovatba kérik feltüntetni: „A főiskola tetőszerkezet- és csatornahálózat-felújítására”.