Egyre jobban látszanak a megszorító intézkedések pusztító hatásai a görög gazdaságban. A tegnapi hírek szerint 17,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom márciusban a déli országban. Az adósságválság komoly változásokat okoz a hellén polgárok életében, például 39 százalékkal kevesebb lábbeli és 30 százalékkal kevesebb bútor fogyott az év harmadik hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest. S a folyamatnak még nincs vége, Athén hitelezői újabb intézkedéseket várnak a legyengült országtól, amely – a Financial Times e heti írása szerint – csakis példátlan külső beavatkozás engedésével juthat további segítséghez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió részéről.
– A görögöktől megkövetelt megszorító intézkedések – mint ahogy láthatjuk –, nem vezetnek sehova, csak csökkentik a GDP-t és növelik a munkanélküliséget. Emiatt még kevesebb adóbevétel folyik be a központi kasszába – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Márpedig a déli állam számára az egyetlen járható út a szakember szerint az adóbevételek növelése lenne, a görög üzleti elit ugyanis különböző adóparadicsomokban tartja a jövedelmét. Ennek a helyzetnek a megszüntetésében azonban – mint mondta – sem az unió, sem az IMF nem érdekelt.
A szakember szerint a nemzetközi pénzintézetek beavatkozása a görög gazdasági kérdésekbe már réges-régen sérti az ország függetlenségét, de a valutaalap segítségére szoruló többi ország, így – a hitelszerződés tavalyi lejártáig – Magyarország esetében is ugyanez volt a helyzet. Az a vélekedés, miszerint az IMF-küldöttségek csak vizsgálják egy-egy ország programját, Pogátsa szerint nem állja meg a helyét, bár nyilván egyetlen ország vezetői sem mondhatják, hogy „rájuk erőltették az intézkedéseket”. – Görögország jelenleg a GDP-je 30-40 százalékát kitevő, azaz a rendszerváltás után Magyarországon lezajlotthoz hasonló mértékű privatizációra készül. Az állami vagyon értékesítése azonban csak átmeneti segítséget jelenthet, s a problémák később még súlyosabb formában térhetnek vissza, amennyiben nem sikerül előrelépést elérni az adóbevételek beszedése tekintetében – jegyezte meg a közgazdász. – Az egész eurózónát komolyan veszélyezteti az, ha Görögország fizetésképtelenségi helyzetbe kerül, ez ugyanis jelentősen megdrágítaná az adósságok megújítását Írországban, Portugáliában és Spanyolországban – mutatott rá Pogátsa. Ugyanerre célzott tegnapi nyilatkozatában Mario Draghi, az olasz jegybank elnöke, az Európai Központi Bank elnöki posztjának várományosa is, aki úgy fogalmazott, hogy az európai gazdasági és pénzügyi unió létrejötte óta a legnagyobb próbatétel előtt áll.
origo.hu
Magyar Péter bejelentette: nem mond le a mentelmi jogáról
