Kezdjük egy első hallásra személyesnek tűnő, látszólag nem ide tartozó kérdéssel: mi a kedvenc édessége?
– Leginkább a somlói galuskát és a Túró Rudit szeretem.
– Akkor az utóbbi nem véletlenül szerepel azon tíz érv között, amellyel megpróbálják hazacsábítani a külföldön dolgozó magyar fiatalokat. Nem túl naiv elképzelés, hogy valaki egy édesség miatt válassza Magyarországot?
– Az érveink egy része – például a versenyképes és családbarát adórendszer vagy az olcsóbb egészségügyi ellátás – az egzisztenciális kérdésekre fókuszál, de a Magyarországhoz való érzelmi kötődést ugyanilyen fontosnak tartjuk. A Túró Rudi mint hungarikum így vált mára ennek az akciónak a szimbólumává. A Gyerehaza.org honlap egyik nem titkolt célja egyébként az volt, hogy megkavarjuk az állóvizet. A több mint ötvenezres látogatottság is azt bizonyítja, hogy ezt a célt sikerült elérni. Egyébként sokat tanulhatunk azoktól a fiataloktól politikai kultúra területén, akik rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön tanultak vagy ott éltek.
– Ha már a politikai kultúránál tartunk: korábban azt mondta egy 2008-as felmérésre hivatkozva, hogy a fiatalok egyharmadának mindegy, hogy diktatúrában vagy demokráciában él.
– Ráadásul egyhetedük szerint a diktatúra sokkal jobb, mint a demokrácia. Sajnos az előző nyolc év nem igazán bizonyította be a fiatal nemzedékeknek, hogy a demokratikus értékek feltétlenül támogatandók. Ezért is indítottuk a Szólj bele a közéletbe! nevű akciónkat, amellyel be szeretnénk bizonyítani a fiataloknak, hogy a demokrácia igenis érték. Ehhez egészen mélyre kell ásni, és ennek az első lépése az, hogy a fiatalok hangja egyáltalán eljuthasson a döntéshozókhoz. Egészen más a problémája egy Szabolcsban élő fiatalnak, mint egy budapestinek. Viszont mindkettőjüknek a politika mint kifejezés lejáratódott az elmúlt időszakban. Ha ma lerajzoljuk az országgyűlési választások korfáját, akkor egy felfelé terebélyesedő tölgyfa és nem egy széles jegenyefa jelenik meg. Mi azt szeretnénk, hogy a jövőt különösen érintő döntésekbe valamilyen módon minden nemzedék egyformán beleszólhasson.
– Akár a voksaival is? Az új alkotmány vitájában éppen ön javasolta a választójogi korhatár csökkentését. Az ősszel esedékes törvényalkotáskor ez újra felvetődhet?
– Az alaptörvény általános vitája kiváló terepül szolgált arra, hogy olyan kérdések is megjelenjenek, amelyekre nem várunk azonnali választ. Személy szerint a gyermekek után járó szavazati jog híve vagyok, de megfontolásra javasoltam a választói korhatár 18-ról 16 évre csökkentését is. Sajnos akkor sem tartottam attól, hogy a fiatalok tömegei fognak az urnákhoz járulni, de szerintem a lehetőséget mindenképpen meg kell teremteni. Azt gondolom, hogy ahhoz már túl kevés az idő, hogy ebben előrelépés legyen ősszel, ennek a bevezetése egy évtizedes lobbimunka és párbeszéd eredménye lehet. Mindenesetre előrelépés, hogy a szociális konzultáció során már minden 16. életévét betöltött fiatal véleményt formálhatott.
– Kubatov Gábor pártigazgató szerint a Fidelitasnak ma már nincs versenytársa a pályán. Ezek szerint az ifjúsági kereszténydemokratákat sem tekinti annak a nagyobbik kormánypárt?
– Versenytárs nélkül egy atléta is csak cammogni fog a pályán. Szerencsére az ifjúságpolitika terén az IKSZ dinamikusan növekvő ifjúsági szervezet, számos ponton közösek a céljaink a Fidelitasszal, és egészséges versenyben igyekszünk minél több fiatalt megszólítani.
– Hogyan fogadták a KDNP-ben, hogy az önök által kidolgozott egyházi törvény tervezetét néhány órával a végszavazás előtt a Fidesz kezdeményezésére strukturális pontokon átírták?
– Alapvetően le kellett számolnunk a bizniszegyházak korszakával, és ebben teljes volt a kompromisszum a kormánypártok között. Ami az utóbbi húsz évben az egyházi szabályozás terén történt, az számos ponton hibás és alapvetően rossz volt. A KDNP elkészítette ezzel kapcsolatban a koncepcióját, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy egy szövetségben dolgozunk, amelyben lehetnek olyan kérdések, amiket a Fidesz másképp lát. Ebben a helyzetben, úgy gondolom, reális kompromisszum született.
– Annak ellenére is, hogy – Lázár János állítása szerint – a KDNP nem egyeztetett a Fidesszel a törvénytervezetről?
– A szövetségi politizálásban minden területnek vannak felelősei és témagazdái. A KDNP világnézeti pártként vállalta az egyházügyi törvény előkészítését. Az egyeztetések rendben lezajlottak, olyannyira, hogy még ellenzéki párt is dicsérte a törvény-előkészítés menetét.
– Szintén a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott úgy, hogy neki vállalhatatlan eljárás lett volna az egyházak kategorizálása.
– Mindenkinek az egyéni meggyőződése, hogy mit tart kiemeltnek, és mit tart fontosnak. Én személy szerint a hagyományos, történelmi egyház kategorizálásának vagyok a híve, viszont azt is tudomásul kell venni, amikor állami szabályokkal próbálunk kategóriákat létrehozni egyházi vonalon, akkor az szükségszerűen sosem lesz tökéletes. Tudomásul kellett vennünk azt is, hogy van olyan egyház, amelynek olyan jelentős a támogatottsága, megfelelő ideje működik, hogy ezzel nem mehetünk szembe.
– A Hit Gyülekezetére céloz?
– Igen. Az, hogy három kategóriába rendeztük volna az egyházakat, leginkább a történelmi gondolkodás miatt lett volna fontos. Magyarország több mint ezeréves történelmében például a katolikus egyháznak kiemelt rangja van, szerintem ezt lehetett volna hangsúlyosabban is megjeleníteni.
– Velük együtt is csak tizennégy egyházat nevesít a törvény. Ez marad a végleges létszám?
– A törvényi szabályozás szerint lehetőségük van még más egyházaknak is bekerülni ebbe a körbe. Ennek viszont egy kontrollját jelenti innentől kezdve az, hogy az egyházi kapcsolattartásért felelős miniszterhez kell ezt benyújtani, és a miniszter vagy elutasítja a kérelmet, vagy hatvan nap után az Országgyűlés elé terjeszti. Ha a Hit Gyülekezete most nem került volna fel erre a listára, akkor – ha beadják a kérelmüket, és a feltételeknek megfelelnek – az Országgyűlés útján a törvény és a feltételek révén került volna be az egyházak kategóriájába. Tehát ilyen szempontból kicsit elnagyoltnak érzem ezt a problémát. Értelemszerűen vannak még olyan kisebb létszámú egyházak, amelyek el fogják majd nyerni az egyházi státust.
– Valóban felmosták a padlót a kereszténydemokratákkal, ahogy a Jobbik állítja?
– Egy radikális párttól várható, hogy a valótlanságot is radikálisan fogalmazza meg. Mi a Fidesz–KDNP-szövetségen belül ezt nem így látjuk. Amint mondtam, kompromisszumos döntések születnek, és nekünk az a fontos, hogy sikerül-e azokat az anomáliákat felszámolnunk, amikkel az utóbbi időben szembesültünk. Ebből a szempontból ez a kormány és ez a frakciószövetség hatékonyan lépett.
– Lázár János utólag mégis arra figyelmeztette önöket egy lapinterjúban, hogy ideje lenne a KDNP-nek szembenéznie azzal, hogy ez nem koalíciós kormány. Mire célozhatott ezzel a Fidesz frakcióvezetője?
– A KDNP a Fidesszel szövetségben politizál, ebben a szellemben dolgozunk. Az én értelmezésem szerint egy szövetségben minden részes fél egyenrangú módon igyekszik részt vállalni a közös feladatokban és kihívásokban. Szembenézni kell nézni tehát a problémákkal, és lehetőség szerint közösen megoldani azokat.
origo.hu
A honvédelmi miniszter üzent a magyar katonákat becsmérlő Magyar Péternek
