A Képíró Sándor elleni vád a „fikciók és a feltevések tárháza”, amelyben az ügyész felvázolta, szerinte mi történhetett 1942-ben az újvidéki razzia idején, csakhogy mindezt hiteles, törvényes bizonyítékok nem támasztják alá – jelentette ki tegnapi védőbeszédében Zétényi Zsolt ügyvéd. Hangsúlyozta: ilyen képzelgés például, hogy a háborús bűntettel vádolt Képíró emberek megölésére fölszólító parancsot továbbított volna beosztottainak.
Zétényi Zsolt kiemelte: a Képíró ellen valló Nagy János honvéd főhadnagy 1948-as vallomásait ki kell rekeszteni a bizonyítékok közül, ugyanis ezeket lelki és fizikai kényszer alatt tette. Az ügyvéd rámutatott: történeti tény, hogy abban az időszakban az ügyek 90-100 százalékában nagyon súlyos jogsértéseket követtek el a hatóságok. Ezért a korszak iratait a legnagyobb kételylyel kell kezelni. Álláspontja szerint az „ÁVH kínzókamráiban előállított történet” – miszerint Képíró utasította volna Nagy Jánost harminc civilnek a kivégzőhelyre szállítására – azt a célt szolgálta, hogy a halálbüntetés árnyékában lévő Nagy csökkentse a felelősségét, vagy hogy időt nyerjen. Az ügyvéd szerint a volt csendőrt nem lehet büntetőjogilag felelőssé tenni azért, mert a járőrei egy idős nőt az ágyában lelőttek, illetve azért, mert a vádlott egy magyar testvérpárt nem engedett szabadon, hiszen erre a szolgálati kötelem alapján nem volt joga. Zétényi Zsolt indítványozta, hogy a bíróság szüntesse meg az eljárást, mivel a vád tárgyává tett cselekményeket 1944-ben a vezérkari bíróság már elbírálta. Másodlagosan bűncselekmény hiányában a volt csendőrtiszt felmentését kérte.
Ismeretes, az ügyész szerdán letöltendő fegyházbüntetést kért a 98. évében járó Képíróra. Az ítélethirdetés július 18-án lesz, de várhatóan két napig tart majd.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
