Tavaly szeptemberben több ezer, az ország különböző részeiről érkező méhész tüntetett Tatabányán a minden korábbi méreteket meghaladó méhkaptárlopások ellen. Petíciót nyújtottak át Michl József térségi országgyűlési képviselőnek, amelyben azt kérték, hogy a rendőrség kiemelt ügyként kezelje a méhlopást, és hozzanak létre ezek nyomozására egy országos akciócsoportot. Szerették volna elérni, hogy a méhlopás nevesített bűncselekmény legyen, valamint hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Országos Rendőr-főkapitányság kössön együttműködést a felderítések érdekében, továbbá azt, hogy a kaptárakon legyen kötelező a jelölés.
Most úgy tűnik, hamarosan megnyugodhatnak a méhészek, mert a napokban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egyeztetett Kardeván Endre országos főállatorvossal, Bross Péterrel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével és Michl Józseffel.
– Az egyeztetésen Fazekas Sándor arról tájékoztatott bennünket, hogy hamarosan miniszteri rendeletben teszi kötelezővé, hogy a méhészek TIRENAR-számukkal (tenyésztési kódszám) jelöljék meg kaptáraikat – informálta a Magyar Nemzetet Michl József. Véleménye szerint a rendelet megjelenésére nem kell többet várnia a méhésztársadalomnak egy-két hónapnál.
A jövőben a méhészkártyán szereplő egyedi számnak meg kell egyeznie a kaptáron található számmal, így szállítás során a rendőrség is könnyen kiszűrheti, kinek a tulajdonát képezi a szállított kaptár.
A változásra nagy szükség van: az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) honlapján egymást érik a méhlopásokról szóló bejegyzések. Zalától Pesten át Csongrád megyéig számos panaszos keresi eltűnt családjait, eszközeit – a kár tetemes. A méhésztársadalom tavaly szeptemberi szimpátiatüntetését is a rendkívül elburjánzott lopásos esetek, illetve Simon József és Simonné Venter Éva esete váltotta ki. Amint arról lapunk is beszámolt, három éve a házaspár hatvan méhkaptára tűnt el, káruk elérte a 3,5 millió forintot. Később hírt kaptak róla, hogy a kaptárokat Zala és Somogy megyében találták meg. Hazaszállították az eszközöket, ám később letaglózta őket a hír: a tolvaj beperelte őket, és 2,5 millió forintos kártérítést követelt a családtól, mert azt állította, egy idegentől vette a méhcsaládokat, és a kaptárok, a méhek és a méz az ő tulajdonában voltak.
– Az ügyben tavasszal fordulat következett be: a felperes peren kívüli megállapodást ajánlott – tájékoztatta lapunkat Simonné Venter Éva. – Ám miután megállapodtunk a félmilliós kártérítési öszszegben, amit a felperes három részletben kívánt megtéríteni, hiába vártunk a pénzünkre. A mai napig nem kaptunk egy fillért sem, ezért kértük a bíróságot, hogy folytassa a pert, amit be is fogadtak, és szeptemberre kiírták a következő tárgyalási napot – panaszolta a meglopott méhész. Elmondta ugyanakkor, hogy az eset óta már nemcsak kaptáraikat, de az abban tárolt kereteket is külön védik. A keretekbe egy azonosító csipet applikálnak, amelyet a méhek láthatatlanná is tesznek azzal, hogy „bedolgozzák” méhviasszal.
– Eddigi tapasztalataink alapján úgy tűnik, hatékony a rendszer, és egyre több méhész ismeri meg a szisztéma előnyeit – ecsetelte a csip előnyeit Simonné.
A csip – amelynek darabja mindössze 70 forintba kerül – februártól rendelhető és vásárolható meg az OMME-tagok által, a beruházásra ráadásul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vissza nem térítendő támogatást nyújt. A támogatási kérelmeket az OMME központjába kell benyújtani, amely a tagsági igazolás kiállítása után azt a vidékfejlesztési hivatalhoz továbbítja. Az OMME-ba benyújtás végső határideje: 2011. augusztus 31.
origo.hu
A földön rugdosta a buszsofőrt egy férfi Miskolcon
