Chicagóban tárgyalják a MÁV-os kártérítést?

Nem dobta ki, bár még nem is fogadta be a chicagói bíróság azt a keresetet, amelyet holokauszttúlélők egy csoportja nyújtott be a MÁV ellen. Szakemberek szerint a végzés negatívan befolyásolhatja a vasúttársaság ellen függőben levő washingtoni kereset ügyét.

Győr Ágnes
2011. 07. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bíróság kimondta, hogy van vagy lehet joghatósága a chicagói szövetségi bíróságnak azon per lefolytatására, amelyet holokauszttúlélők kezdeményeztek a MÁV ellen tavaly februárban – jelentette az MTI. A MÁV elleni keresetet kilencvenöt ember nevében nyújtották be, a felperesek többsége a holokauszt áldozatainak izraeli és egyesült államokbeli lakhellyel rendelkező hozzátartozója. Az érintettek 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik a vasúttársaságtól. Keresetükben többek közt szerepel, hogy a MÁV úgy biztosított szerelvényeket 1944 márciusa és októbere között 437 ezer magyar zsidó deportálására, hogy tudta, milyen sors vár utasaira. A MÁV-ot azzal is vádolják, hogy megfosztotta az áldozatokat értékeiktől.
Samuel Der-Yeghiayan bíró elismerte, az amerikai törvények általában nem teszik lehetővé amerikai bíróság számára, hogy külföldi állam vagy annak valamely intézménye fölött ítélkezzen, de ez alól vannak kivételek. Ilyen a lopás, amely a nemzetközi jogba ütközik. Akkor is van joga ítélkezni amerikai bíróságnak eltulajdonítás esetén, ha a tettes és az áldozat magyar volt – olvasható az indoklásban. A bíróság végzése nem kedvező az alperesek szempontjából, az ügy azonban még nem dőlt el – mondta lapunknak Kende Tamás, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa. Mint fogalmazott, a holokauszt alatt elkövetett népirtás nemzetközi jogi bűncselekmény, de a felperesek nem ezzel vádolják az állami vasút munkatársait. Szerintük a MÁV személyzete a népirtáshoz kötődően kifosztotta az általuk koncentrációs táborba szállított embereket. Vita kérdése lehet tehát a perben, hogy a népirtás alatt elkövetett lopás nemzetközi jogi bűncselekmény-e, mert eddig erre nem volt precedens. Mint mondta, ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság megállapíthassa a joghatóságát, azt is el kell fogadnia, hogy az ügyben nemzetközi jogi bűncselekmény történt.
Holokauszttúlélők a MÁV elleni chicagói kártérítési perhez kapcsolódva tavaly március 25-én több bank, köztük magyarországi pénzintézetek ellen is nyújtottak be keresetet. A pénzintézetek ügyében – amely ugyancsak Samuel Der-Yeghiayan bíróhoz került – néhány hónapja szintén elutasították az alperesek pergátló kifogásait. Továbbra sem lehet tudni, hogy mi lesz a sorsa annak a gyűjtőkeresetnek, amelyet a magyar állam, a MÁV és a Rail Cargo Hungaria ellen nyújtott be holokauszttúlélők egy másik csoportja tavaly októberben Washingtonban. Charles S. Fax, aki ez utóbbi ügyben képviseli a felpereseket, lapunknak elmondta, a chicagói fejleményekre felhívták az esetüket tárgyaló bíró figyelmét.
Lapunk úgy tudja, hogy a magyar állam külön is fellebbezhet az elsőfokú végzés ellen, a MÁV azonban csak az elsőfokú eljárás végén nyújthat be fellebbezést az ítélet ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.