Lassan bár, de kezdhet magára találni az építőipar

Eltérően alakulhatott az egyes ipari szektorok teljesítménye, de a számok alapján lassú, biztos javulás mutatkozik az építőiparban. Az Eurostat a héten két fontosabb adatot közöl – a KSH-hoz hasonlóan mindkettőt csütörtökön. Az Egyesült Államokban lassanként megjelenik az árakban a vámok hatása.

A járműgyártás visszaesése bázishatással is magyarázható Fotó: AFP

A Központi Statisztikai Hivatal a héten két adattal jelentkezik – mindkettővel csütörtökön. Ekkor jelenik meg a júniusi ipari adatok második becslése, illetve az építőipari adatokról szóló tájékoztató. Az első becslés alapján az ipar gyengén teljesített júniusban: havi alapon 1,2, míg éves alapon 4,9 százalékkal csökkent a termelés volumene – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette, az egyes ágazatok adatait számszerűen még nem ismerjük – majd a mostani becslésben –, de azt a KSH már közölte, hogy a járműgyártás teljesítménye jelentősen csökkent (ez részben a bázishatással magyarázható), míg

 a villamos berendezések gyártása ágazaté hosszú idő után végre növekedett.

Ha lassan is, de kezd magára találni az építőipar
Fotó: Kurucz Árpád

Kedvezően alakult ugyanakkor májusban az építőipar teljesítménye: havi alapon 2,5, éves alapon pedig 3,6 százalékkal bővült az ágazat termelése. Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy ha lassan is, de az ágazat kezd magára találni: az elmúlt 8 hónapból 7-ben nőtt havi alapon a termelés volumene – és ez a tendencia remélhetőleg most is folytatódik.

Az MNB e heti adatközlései közül a csütörtökön megjelenő júniusi fizetésimérleg-adatokat érdemes kiemelni. Májusban a folyó fizetési mérleg egyenlege az előző havi 935,9 millió eurós többlet után egy kisebb, 68,8 millió eurós deficitet mutatott. A változás az áruk egyenlegében bekövetkező romlás eredménye: míg áprilisban 434,0 millió eurós többlettel zárt az áruk kereskedelme, addig májusban 300,5 millió eurós deficittel.

Az Eurostat a héten két fontosabb adatot közöl – a KSH-hoz hasonlóan mindkettőt csütörtökön – emelte ki Regős Gábor.

Ekkor jelenik meg a második negyedéves GDP második becslése és az ipar júniusi adatai. Az első becslés alapján az eurózóna GDP-je negyedéves alapon 0,1, míg éves alapon 1,4 százalékkal növekedett, míg az Európai Unió gazdaságának bővülése 0,2, illetve 1,5 százalékot tett ki. Ugyanakkor legfontosabb, már adatot közlő külkereskedelmi partnereink nem teljesítettek jól: Németország gazdasága negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,4 százalékkal bővült, míg Ausztria gazdasága éves és negyedéves alapon is csak minimálisan, 0,1 százalékkal tudott növekedni.

Az ipar teljesítménye kedvezően alakult májusban: az eurózónában 1,7, az Európai Unióban pedig másfél százalékkal nőtt havi alapon, amiben viszont szerepet játszik az előző havi 2,2, illetve 1,6 százalékos visszaesés. Májusban így az ágazat teljesítménye 3,7, illetve 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – sorolta Regős Gábor. Egyúttal rámutatott, ezen belül azonban jelentős eltérések mutatkoztak az egyes tagállamok között: a legnagyobb növekedést az ágazat Írországban (40,7 százalék), Finnországban (5,9 százalék) és Svédországban (öt százalék) érte el, míg a legnagyobb visszaesést a belga (7,3 százalék), a bolgár (6,5 százalék) és a dán (4,2 százalék) ipar szenvedte el.

Az Egyesült Államokból kedden érkeznek júliusi inflációs és reálbér-, valamint csütörtökön szintén júliusi termelőiár-adatok. Júniusban az infláció az előző havi 2,4 százalékról 2,7 százalékra gyorsult, azaz lassanként megjelenik az árakban a vámok hatása. Az előző hónaphoz képest az árszínvonal növekedése 0,3 százalékot tett ki a májusi 0,1 százalékot követően. Az infláció tehát nem magas, de a jegybanki cél fölött van és immáron második hónapja növekszik – az, hogy most milyen adat érkezik, érdemben befolyásolhatja a dollár és ezen keresztül a forint árfolyamát is. A reálbérek júniusban éves alapon egy százalékkal emelkedtek, míg havi összevetésben 0,1 százalékkal mérséklődtek, azaz a bérek irányából érdemi inflációs nyomás továbbra sem várható. A termelői árak az Egyesült Államokban júniusban az előző havi 2,7 százalék után 2,3 százalékkal lettek magasabbak. Ez havi alapon minimális, 0,1 százalékos árcsökkenést jelent.