Falakba ütköztek azok a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, amelyek már évek óta harcolnak a bankok egyoldalú szerződésmódosításai ellen. A benyújtott keresetek eddig nem vezettek eredményre, mint ahogy az Alkotmánybírósághoz eljuttatott panaszuk sem. A civilek már népszavazást is kezdeményeztek az egyoldalú módosítások megakadályozása érdekében, szintén sikertelenül. Czirmes György ügyvéd 2009 decemberében harminc pénzintézet ellen indított közérdekű pert hat civil szervezet együttműködésével. A kereset szerint a bankok általános szerződési feltételei több ponton is megsértik a törvényeket. A perirat készítői többek között azt kifogásolják, hogy a bankok különösebb indoklás nélkül az ügyfelek számára követhetetlen módon változtathatnak a szerződések feltételein.
*
Emellett azt sem tartották elfogadhatónak, hogy a pénzintézetek az árfolyam-ingadozások miatt folyamatosan változtatják az ügyfelek törlesztőrészleteit. A fogyasztóvédők ugyanis úgy gondolják, a devizahitelnek nevezett termékeknek csupán annyi közük van a svájci frankhoz vagy az euróhoz, hogy abban történik a tartozás elszámolása, de érvelésük szerint a mindennapos ingadozások a törlesztőrészletekre nincsenek hatással. A szervezetek a keresetet a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumához adták be, ám azt a bíróság elutasította, mondván a civil társaságok nem perelhetnek, mert erre nem biztosít lehetőséget az alapszabályuk. Mint az a fellebbezés után kiderült, egyiküknek mégiscsak van joga a perhez, ám az újra benyújtott keresetet ekkor formai hibák miatt dobta vissza a bíróság.
Mint azt Czirmes György, a kereset egyik készítője elmondta, ez utóbbi döntés ellen is fellebbeztek, ám eredmény még nem született. Szeptemberben várható döntés a beadványukról. Az ügyvéd szerint egy, az adósok számára kedvező döntés fenekestül felforgatná a hitelpiacot. Ha a bíróság kimondaná, hogy a módosítások jogellenesek, ez az állítás a harminc bank minden ügyfelére vonatkozna. Sőt, Czirmes György szerint akár visszamenőleg is érvényes lehetne, így a módosításokból fakadó költségeket a bankoknak jóvá kellene írniuk az ügyfeleik számláján. Vagyis le kellene vonniuk a tartozásból. Azt persze jelenleg nem lehet tudni, hogy mekkora az esélye annak, hogy a bíróság a civilek számára kedvező döntést hoz majd, de egy lapunknak nyilatkozó szakember szerint nem nagy. Czirmes Györgynek egyébként nem ez volt az első próbálkozása az egyoldalú szerződésmódosítások megszüntetésére, 2008-ban társaival az Alkotmánybírósághoz fordultak, mivel nem tartották összeegyeztethetőnek az alaptörvénnyel azt, hogy a pénzintézetek kedvükre változtathatják a kontraktusokat – a beadványra nem reagált az Alkotmánybíróság, közölte az ügyvéd. Mint ahogy a választási bizottság sem reagált arra az egy éve benyújtott kezdeményezésre, amely a következő kérdést tette volna fel: akarja-e ön, hogy ne lehessen egyoldalúan módosítani a hitelszerződéseket? A sikertelenség ugyanakkor nem szegte kedvét a civileknek, a szociális kerekasztal ugyanis jelenleg is toborozza azokat az adósokat, akikkel hamarosan új keresetet nyújtanak be a bankok ellen. Indoklásuk szerint a devizahitelek azért okoznak olyan sok problémát, mert eleve rossz termékek, amelyeket nem lehetett volna forgalmazniuk a pénzintézeteknek.
origo.hu
Kisiklott egy tehervonat a soroksári állomásnál
