A Kiss Kata Zenekar számára különösen fontos, hogy a háborús helyzetben élő kárpátaljai magyar közösség érezze: az anyaország gondjaikban és örömeikben egyaránt velük van. A turné elsősorban nem szórakoztató eseménysorozat volt, lelki feltöltődést, közösségi élményt és erős érzelmi kapcsolódást kínált mindazoknak, akik most erre a leginkább rászorulnak. A közös éneklés, az anyaországi üzenet és a magyar kultúra hatása sokáig velük marad.

A Kiss Kata Zenekar missziója
– Amikor kitört az orosz-ukrán háború, nagyon szíven ütött – mondta Kiss Kata megrendülten, majd így folytatta: korábban volt egy száz állomásos turnénk a Kárpát-medencében, Kárpátalján is és nagyon sok barátunk lett. Úgy éreztem, hogy segítenem kell valahogy. Többször vittek ki adományt és minden tőlük telhetőt megtettek értük. – Sokan csatlakoztak a felhívásomhoz, amikor agregátorra gyűjtöttünk. Erre nagy szükség volt, mert nem volt áram és a gyerekek a pincében tanultak a sötétben.
Sokat voltam kint, hallgattam az emberek történeteit, akik arra is panaszkodtak, hogy mióta kitört a háború, nincsenek közösségi rendezvények, ahol találkozni tudnának egymással és kértek, hogy menjek hozzájuk énekelni. Annyira elültették bennem ezt a gondolatot, hogy kijártam az útját: mindenféle biztonsági előírást betartva egy koncertturnéra indultunk
– mesélte.
A Bethlen Gábor Alap támogatásával jutottak el a kárpátaljai településekre. A turné első állomása a csapi református templom volt. Az előadás erőt és vigaszt nyújtott a jelenlévőknek. A református egyház üzenete is ezt erősítette: a támogatás, a hit és az együttérzés képes megtartani a közösségeket még a legnehezebb időkben is. Nagydobronyban szintén a református templomban gyűltek össze az érdeklődők, majd Kárpátalja-szerte iskolákban, óvóhelyeken, templomokban, közösségi házakban léptek fel. – Inkább zenés összetartó alkalmaknak hívom a fellépéseinket, mert annyira csendben kellett csinálnunk, amennyire csak tudtuk. A határon is a legkisebb felszereléssel mentünk át, a legkevesebb hangszerrel, hiszen rendezvénytilalom van Ukrajnában.
Ha közösségi házban volt lehetőségünk ilyen alkalmat létrehozni, összegyűltek a nők és a fiatalok, sokszor a férfiak is, akik a sarokba húzódtak, ajtó közelébe, hogy el tudjanak tűnni, ha jön valaki. Ugyanis hatvanéves korig a férfiak hadkötelesek, ha elkapják őket az utcán, azonnal a frontra kerülnek. Ezért bezárkóznak a házaikba, mert a kapun nem léphetnek be a toborzók, de iszonyatos félelemben élnek
– osztotta meg velünk az énekesnő.