Elfogták az utolsó hágai körözöttet

Tegnap reggel a Tarcal-hegység területén elfogták Goran Hadzsics hágai körözöttet. A szerb titkosszolgálat emberei akkor ütöttek rajta a szerémségi Krusedol falu közelében egy erdei úton, amikor pénz vett át egy támogatójától, akit ugyancsak őrizetbe vettek. Hadzsicsnál volt fegyver, de nem tanúsított ellenállást. Hamis okmányokat találtak nála, s a külsejét is megváltoztatta. A vádlottat Belgrádba szállították kihallgatásra. Hadzsics elfogásával Belgrád teljesítette a törvényszék iránti kötelezettségét – másfél évtized kellett hozzá –, s ezzel elhárult egy akadály a további uniós integráció elől.
A hírt hivatalosan maga Borisz Tadics államfő jelentette be rendkívüli sajtóértekezletén. A már ismert információk közlése után cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy Szerbia tudta, hol rejtőzködött Hadzsics, s elutasította, hogy a rejtegetéséhez köze volt a szerb pravoszláv egyháznak vagy a hadseregnek. Az első hírek szerint ugyanis Hadzsics a Krusedol-kolostor és egy közeli laktanya között került kézre, ami mindkét intézményt gyanúba keverheti. Szintén cáfolta, hogy az utóbbi letartóztatások – Radovan Karadzsics, Ratko Mladics és Goran Hadzsics elfogása – nemzetközi nyomásra történtek. Szerbiát, mint hangoztatta, erkölcsi szempontok vezérelték. Gratulált a titkosszolgálatnak a jól végzett munkához.
Ebből a bejelentésből az is következik, hogy senkinek sem kell kifizetni az egymillió eurós díjat, amit Belgrád tűzött ki az utolsó körözött fejére még októberben a korábbi 250 ezer helyett. Az amerikai külügyminisztérium ötmillió dolláros jutalmat adott volna a nyomravezetőnek, ám ez a pénz is az államkasszában marad.
Hadzsics családja korábban panaszkodott, hogy újvidéki házuk körül idegen – német, olasz, brit, izraeli – rendszámtáblájú autók cirkálnak, feltehetőleg fejvadászok járművei. A családot egyébként sokkolta a hír, azt állítják, hogy a családfőt 2004 óta nem látták, s nem is segítették anyagilag rejtőzködését, hiszen 300 eurós fizetésből él a háromtagú család. Úgy hírlik, hogy Hadzsics jórészt műtárgyak eladásából fedezte a rejtőzködését (s ez volt a titkosszolgálat számára az egyik fontos nyom). Kapcsolatot pedig a megbízhatónak tartott szerzetesekkel tartott csak fenn.
A nemzetközi törvényszék, az EU és a nagyhatalmak üdvözölték, hogy Szerbia sikeresen befejezte a hágai együttműködést.

Raktárosból államfő. Goran Hadzsics volt a háború idején a szlavóniai, baranyai és nyugat-szerémségi szerb autonóm körzet – valamiféle szerb bábállam – elnöke. Raktárosból avanzsált „államfővé”. Ő ellenőrizte a szerb milícia csapatait és a helyi szerb biztonsági erőket, valamint a Vojiszlav Seselj-féle és Zseljko Razsnatovics Arkan által irányított szabadcsapatokat, amely fegyveres alakulatokat felelősség terheli a horvátországi nem szerb lakosság elleni gonosztettekért. Hadzsicsot személyesen is vádolják a nem szerb civilek üldözéséért, meggyilkolásáért nemzeti, vallási és politikai indítékból. Százak haláláért felelős. A hágai törvényszék 14 pontban vádolja emberiesség elleni bűncselekménnyel, a háborús törvények és szokásjog megszegésével. Hadzsics egyébként a kilencedik hágai körözött, akit Szerbia elfogott az utóbbi nyolc év alatt. Várhatólag mához egy hétre már a scheveningeni fogdában lesz.