Futnak a pénzük után

Nem javult az építőipari vállalkozások körbetartozások miatt kialakult helyzete, a cégek többsége ugyanis máig nem kapta meg elvégzett munkái után járó fizetségét. A kintlevőségek behajtása ráadásául továbbra is lehetetlennek tűnik.

Szabó Emese
2011. 07. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehéz konkrétumokat mondani, de az építőipari cégektől bejövő információk alapján úgy becsüljük, hogy a körbetartozások értéke eléri a 300-400 milliárd forintot. Az ágazati vállalkozások éves forgalma 1800 milliárd forint, ami, ha a körbetartozások nagyságával összevetjük, az jelenti, hogy ennek az összegnek durván az egynegyedét-egyötödét nem fizetik ki – mondja Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Szavai szerint ez az arány évek óta nem csökken, sőt, a helyzet most különösen kiélezett. – Ilyen ügy miatt csak ma két cég is hívott: az egyiknek 150, a másiknak pedig 200 millió forinttal tartoznak. Hasonló telefont egyébként szinte mindennap kapok.
Ilyen jellegű panaszok a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) szövetséghez is érkeznek; a társaság egy 380 vállalkozó nyilatkozatán alapuló, körbetartozásokkal kapcsolatos felmérést is végzett. – Kutatásunkból az derült ki, hogy a cégek átlagos kintlevőségének mértéke vállalkozásonként csaknem 31 millió forint, amelyből 21 millió forint már peresített, vagy már követeléskezelő foglalkozik vele – mondja Mészárosné Győrvári Bella, a szövetség vezetője.
Előrelépést a szakmai szövetségek egyelőre nem éreznek, ennek okát pedig egyszerre több dologban látják. – Az egyik legnagyobb probléma a feltétel nélkül lehívható bankgarancia. Ez egy olyan rendszer, amely indoklás és minőségi panasz nélkül teszi lehetővé az akár több száz millió forintos bankgarancia lehívását is, ami a cégeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. A gondot ilyenkor az okozza, hogy a bankgarancia intézményével a külföldi projektcégek, valamint a pár millió forintos alaptőkével alapított hazai cégek könnyedén visszaélhetnek. Ha ugyanis ezek a piacon valamilyen hátsó szándékkal vannak jelen, és a bankgaranciát lehívják, akkor az azzal rendelkező vállalkozónak nincs más lehetősége, mint hogy bírósághoz fordul, és bizonyítani próbálja a lehívás jogszerűtlenségét. Az ugyanakkor nem ritka, hogy egy-egy bírósági per öt-hat évig elhúzódik – ez idő alatt pedig beindul a körbetartozásos lavina, ugyanis a cég a bankgarancia lehívása miatt már nem tud fizetni. Emiatt mi már évek óra kérjük, hogy a bankgarancia indoklás nélkül ne legyen lehívható. Az ÉVOSZ és az MMV azt is súlyos problémának tartja, hogy a cégeknek kiadott számláik után az áfát és az egyéb közterheket akkor is meg kell fizetniük, ha bevételüket soha nem kapják meg. – Ez sok esetben kegyelemdöfésként pecsételi meg a cégek sorsát – emeli ki Mészárosné Győrvári Bella. Tolnay Tibor azt is hangsúlyozza, hogy a cégek bizonyos szempontból már át is vették az adóhivatal szerepét, hiszen ellenőrizniük kell, hogy partnereik tartoznak-e az adóhatóságnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.