Nem csillapodtak a pártszavazás körüli indulatok az MSZP-n belül, az pedig, hogy Gyurcsány Ferenc a pártbéli hatalmi harcban csatát vesztett, meglátszik a megítélésén is. A Nézőpont Intézet által a Heti Válasz számára készített felmérés azt mutatja, hogy a válaszadók 63 százaléka szerint a volt kormányfő inkább tehertételt jelent az MSZP-nek. Az önmagukat szocialista szimpatizánsnak vallók fele, 51 százaléka válaszolt úgy, hogy Gyurcsány inkább használ a pártnak. Ez azt mutatja, hogy a korábbi miniszterelnök saját politikai szervezetén belül is megosztó személyiségnek számít.
A kutatás utal rá, hogy Gyurcsány Ferenc a kémbotrány ügyében is középpontba került, hiszen volt bizalmasai ellen indult eljárás. Abban a kérdésben viszont, hogy vajon „történt-e olyan bűncselekmény az elmúlt években, amely miatt bíróság elé kellene állítani Gyurcsány Ferencet”, nincs többségi álláspont. A válaszadók harmada, pontosan 34 százaléka eleve válaszolni sem tudott a kérdésre, ugyanennyien vélik úgy, hogy történt, 32 százalék pedig úgy, hogy nem történt ilyen cselekmény.
A Fidesz-szimpatizánsok 52 százaléka látná szívesen Gyurcsányt bíróság előtt, 19 százaléka viszont nem tartja ezt indokoltnak. Ennél nagyobb arányban, 27 százaléknyian vannak a Jobbik-támogatók között azok, akik nem szeretnének felelősségre vonást. Az elemzés szerint ők 2006-ban még valószínűleg az MSZP-re szavaztak.
A kutatásból kiderül az is, a válaszadók csaknem kétharmada, 60 százaléka elégedett Schmitt Pál köztársasági elnök munkájával. A teljesen elégedetlenek és az inkább elégedetlenek egyaránt 20-20 százalékát teszik ki a válaszadóknak. A pártok szerinti támogatás nem meglepő: a Fidesz-tábor 85 százaléka ismeri el az államfő ténykedését, a szocialista szimpatizánsok háromnegyede szerint viszont nem végzi jól a munkáját. Az intézet ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az adatok alapján nincs szó arról, hogy Schmitt Pál a jobboldalon sem élvez tekintélyt.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy ugyanarra a pártra szavaznának-e a válaszadók, mint 2010-ben. A Fidesz-támogatók között 10 százaléknyi új szimpatizáns van, a Jobbik táborának 12, az MSZP-nek 22, az LMP-nek pedig 32 százaléka a választások óta jelent meg a párt mellett.
A kormány Kína-politikájáról a felmérésben részt vevők 62 százaléka nyilatkozott pozitívan. Tízből heten (72 százalék) el tudnának fogadni kínaiakat szomszédjuknak, ketten (23 százalék) viszont inkább nem. Más etnikumok nem örülhetnek ilyen elfogadottságnak. A legnagyobb elutasítás a cigányok és az arabok esetében érezhető: a megkérdezettek 46, illetve 35 százaléka nem szeretne a szomszédjuk lenni. Erdélyi magyar mellett viszont csak a válaszadók hét százaléka nem lakna szívesen.
A honvédelmi miniszter üzent a magyar katonákat becsmérlő Magyar Péternek