A kiugróan magas, 6,7 százalékos májusi bruttóbér-növekedés annak a statisztikai torzításnak köszönhető, hogy az idén májusban kettővel több munkanap volt, mint tavaly – magyarázta lapunknak a Központi Statisztikai Hivatal bér- és létszámjelentését Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Számos olyan munkakör van ugyanis, amelyet a ledolgozott napok után fizetnek, s ez emelte a kifizetett bér nagyságát. A májusi adathoz nincs köze a kormány azon javaslatának, amellyel a versenyszférában az alacsonyabb keresetűek bérkompenzációját kívánja ösztönözni, hiszen a vállalkozások éves szinten más és más időpontban, előre tervezetten döntenek a bérekről. Legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy a keresetemelés hatása átfusson e szektoron. Suppan az év hátralévő részében 4,5 százalékos béremelést tart reálisnak, mert ennyit elbír a gazdaság, s különösebb inflációs nyomást sem jelent.
A statisztikai hivatal tegnap megjelent adatai szerint a váratlanul magas, 6,7 százalékos bruttóbér-növekedés nettó 7,5 százalékos emelkedést jelent, s így 3,5 százalékkal haladták meg májusban a reálbérek az egy évvel korábbi szintet. Az év első öt hónapjában viszont a bruttó átlagkereset 211 300 forint volt, amely mögött a vállalkozásoknál foglalkoztatottak 216 600 és a közszféra 200 900 forintos átlaga húzódik meg. Így az év első öt hónapjában 3,4 százalékkal haladták meg a bruttó keresetek a tavalyi év hasonló időszakában mért adatokat. A versenyszférában 5,5 százalékos emelkedés tapasztalható, míg a közszférában 2,4 százalékos csökkenés mutatható ki. Ez utóbbi annak tudható be, hogy tavaly januárban és márciusban keresetkiegészítést kaptak az állami alkalmazottak. Az egykulcsos adó bevezetése miatti bérkiesést ellensúlyozó, átlagosan 5300 forintos juttatás ezt kompenzálni nem tudta, de legalább 1,1 százalékkal mérsékelte az állam alkalmazásában állók bércsökkenését.
A kereseti toplistát továbbra is a pénzügy és biztosítás területén dolgozók vezetik 488 100 forintos átlagos bérrel, őket az informatika és a kommunikáció dolgozói követik 396 800 forinttal, míg a dobogó harmadik fokán az energiaipari alkalmazottak állnak 370 500 forintos átlagos havi juttatással.
A versenyszférában az idén január és május között 27 ezer új munkahely jött létre, de – miután a közszférában tevékenykedők száma 36 ezerrel csökkent – az összes foglalkoztatott 2,667 milliós tábora alig változott tavaly óta. A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint az állami alkalmazásúak száma legerőteljesebben a közigazgatás, a védelem, a társadalombiztosítás és az egészségügyi-szociális ellátás területén csökkent. A közfoglalkoztatási rendszer átalakításának köszönhetően a közmunkások januári 13 ezer fős tábora májusra 74 ezerre nőtt ugyan, de még így is elmaradt az egy évvel korábbi 103 ezer főtől. A kormány azonban arra számít, hogy a közeljövőben induló közmunkaprogramok eredményeként az ebben a rendszerben foglalkoztatottak száma tovább bővül majd.
origo.hu
A honvédelmi miniszter üzent a magyar katonákat becsmérlő Magyar Péternek
