Miközben a híradások az eurózóna válságjelenségeit közvetítik, a magyarok 19 százaléka mondja azt, hogy máris kárvallottja a hiteleseket sújtó devizaingadozásoknak – derül ki a Nézőpont Intézet augusztus elején, a Heti Válasz számára készített felméréséből. A külföldi valutában való eladósodottság különösen érinti a harmincas korosztályt, ennek 34 százaléka vett fel devizaalapú hitelt. Az egyes hitelesek között is nagy különbségek vannak, hiszen az érintettek fele nélkülözik, hónapról hónapra anyagi gondokkal küzd, a devizaadósok harmada (32 százalék) pedig beosztásaival jól kijön jövedelméből, gond nélkül boldogul. A társadalom a kormánytól vár segítséget. A magyarok 60 százaléka belátja ugyan, hogy a kabinet lehetőségei korlátozottak, az összes megkérdezett fele szerint várhatók további lépések a devizahitelesek utólagos védelmében. Az adósok 84 százaléka érzi úgy, hogy a problémák megoldása túlnőtt a nemzeti kormányok hatáskörén. Elkeseredettségük azonban nem párosul egyértelmű peszszimizmussal: 42 százalékuk bízik a kabinet lépéseiben.
Az ország sebezhetőségének növekedése ma a magyarok 63 százaléka szerint nagyobb részben vagy teljes mértékben a korábbi kormányok hibája. Csak 27 százalék tarja a világgazdasági válságot az eladósodás fő okának. Még az MSZP-vel rokonszenvezők 41 százaléka is elismeri a korábbi kormányok hibáját. A megkérdezettek 56 százaléka szerint a korábbi kabineteknek büntetőjogi felelősségük is van az államadósság nagymértékű növekedésében. A felelősségre vonás lehetőségének keresését a Fidesz-hívek 70, a Jobbik-szimpatizánsok 54, az MSZP-tábor 45 százaléka támogatja. A többség szerint a hatályos törvények alapján is megállapítható büntetőjogi felelősség.
Az euró tervezett bevezetése kapcsán kiderült, a magyarok 51 százaléka ezt hátrányosnak tartaná, s csak 27 százalékuk szerint lenne előnyös a mielőbbi csatlakozás.
origo.hu
Napi balfék: Ferenc elmélkedik
