Napi 5,6 millió utas 15 vonalon, hetven százalékban föld alatt futó pályák (a hálózat kifejezetten városi része kilenc vonalon 314 kilométer, a hat vonalon futó elővárosi szolgáltatással együtt 755 kilométer), integrált elektronikus utastájékoztató rendszer koreai nyelven és angolul, valamint hagyományos kínai írásjelekkel. Hangosbeszélő-rendszer koreai, angol nyelven, egyes esetekben pedig kínaiul és japánul. A Szöul közigazgatási határain belüli állomásokon a véletlen (vagy szándékos) vágányokra esést peronajtós rendszerrel akadályozzák meg, ami a csúcsforgalom idején itt már nélkülözhetetlen megoldás.
Az európai utas, aki a londoni szó szerinti csővasút vagy akár a kelet-európai szovjet metrókocsik romantikája után Szöulba csöppen, az űrkorszakban érezheti magát, ám nemcsak ezért kell pozitívan csalódnia. Ázsia ide vagy oda, idegenként is jól elboldogulhat a dél-koreai fővárosban a föld alatt, nem kell tartania az elveszettség érzésétől, mely ilyen helyzetekben gyakran rátör a turistákra.
A rendszer első vonalát még 1974-ben adták át, és idén szeptemberben egy újabb elővárosi szolgáltatás, a Szin Bundang megnyitásával a vonalak száma eléri a 16-ot. Több vonal meghosszabbítása és újabb vonalak tervezése-előkészítése van folyamatban, legtöbbször a már létezők összekötése céljából, kétségtelenül leképezve a jelenleg tízmilliós (elővárosokkal együtt 24,5 milliós) lakosú metropolis fejlődését.
A mérföldes lépésekhez hozzászokott helyiek azonban nem ámuldoznak saját metrójukon, sőt, a koreai médiát is elárasztja időről időre a negatív hírverés a szöuli földalattival kapcsolatban. A napokban például az, hogy a városi 2-es számú vonal üzemeltetői bejelentették: latolgatják a lehetőségét, hogy szeptembertől próbaképpen az éjszaka közlekedő szerelvényekhez olyan kocsikat csatolnak, melyek egy szakaszát csak nők használhatnák. Az intézkedés célja, hogy a női utazóközönséget megóvják a szexuális zaklatástól és bűncselekményektől, melyek száma emelkedőben van. 2010-ben a metrórendőrség 1192 molesztálót fogott el, ami 78 százalékos növekedést mutat 2006-hoz képest. A földalatti területén elkövetett bűncselekmények 64 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, 2011 első öt hónapjában 853 esetből 550. A leggyakoribb vétség a kéretlen fogdosás, de újabban azzal is sokan próbálkoznak, hogy okostelefonjaikkal a lányok szoknyája alá fotózzanak.
A tervezett intézkedés azonban nem példa nélkül álló, 1992-ben a városi 1-es számú vonal üzemeltetője már bevezette a reggeli csúcsforgalomban, ám az utasok egyszerűen nem vették figyelembe, és özönlöttek az elszeparált helyekre, ha nők voltak, ha férfiak. 2007-ben a 6-os és 7-es vonalra jelentettek be ilyen terveket, de az utasok körében végzett felmérések alapján végül elálltak ettől, akkor az egyik fontos ellenérv a „férfiak negatív diszkriminációja” volt. A legnagyobb probléma az, hogy a molesztálásos eseteknek mindössze öt százaléka történik éjszaka, túlnyomó többségük nappal, a csúcsforgalomban, amikor szeparált kocsik vagy szakaszok fenntartása a tömeg miatt rendkívül nehéz, vagy egyenesen lehetetlen. Kérdés, hogy az üzemeltetőknek most sikerül-e feloldaniuk ezt az ellentmondást, vagy kénytelenek lesznek több rendőrt küldeni a szerelvényekre, és még több biztonsági kamerát felszerelni.
Pilismarótnál az árvíz megbontotta a gátat, búvárok védik a települést