A másik oldalon

E G Y  K É P  A N A T Ó M I Á J A

A mexikói rendőrség e hét kedden bejelentette Moisés Montero Álvarez, az egyik „független” mexikói drogkartell vezetőjének lefogását. A letartóztatás két másik nagy hal elfogását követte: a „templomosok” vezetőjének tartott Nery Salgadóét és Antonio Acosta Hernandezét, aki a juárezi kartellt vezette. Vajon mindez a vég kezdete az eddig több tízezer életet követelő mexikói drogháborúban, vagy csak egy újabb felvonásé, amelyben a megüresedett helyeket új, esetleg az eddigieknél is kegyetlenebb kartellek veszik majd át?

A Koreai. A két marcona, maszkos szövetségi rendőr között látható az elfogások után szokásos sajtóbemutatás közben Moisés Montero Álvarez. Az El Coreanónak nevezett bandafőnök még hétfőn került rendőrkézre. Vele együtt három fegyveres fiatalt is elfogtak, egyikük kiskorú, mindössze tizenhat éves volt. „A Koreai” a tavaly augusztus végén magát feladó Édgar Váldez Villarreal („La Barbie”) öt alvezére közül az egyik, és egyben ő vezette a Független Acapulcói Kartellt (CIDA).
Kartellekből van Mexikóban éppen elég, csak győzzük a nevüket megjegyezni. Ami a tárgyhoz tartozik: „La Barbie” alapította a Csendes-óceán Déli Kartelljét (CPS), miután súlyos összetűzésbe keveredett a 2009. december 16-án szitává lőtt Beltrán Leyva fivérek még nála is veszedelmesebb tagjával, Marcos Arturóval, más néven „Halállal”. A vita a bőséges bevételekkel kecsegtető és felkapott csendes-óceáni fürdőváros, a Guerrero államhoz tartozó Acapulco feletti ellenőrzésért robbant ki a két drogbáró között. „A Koreairól” pedig kiderült, hogy csaknem tíz évig Guerrero állam belügyi szerveinek nyomozója volt, de két éve kilépett az állományból, jobban mondva ő is átállt a másik oldalra.
Az egyre véresebb, öldöklő háború már két fronton zajlik: egyrészt a szövetségi állam fegyveres erői és az egyes kartellek között, másrészt az egyes drogbandák is egymás ellen fordultak, hogy kihasználják egyik-másik vetélytárs ideiglenes vagy végleges meggyengülését. A küzdelem most ott tart, hogy bár a szövetségi rendőrség a hadsereg, főleg a tengerészgyalogosok segítségével sorra morzsolja föl az eddig ismert hét-nyolc kartellt a bárók és az alvezérek elfogásával, a mexikói állam csak jó nagyot késve csapott le a kábítószer-kereskedőkre. Ezért közben majdhogynem zavartalanul kialakult bűnszervezetek tovább működnek, sőt újabb és újabb, kisebb szervezetek jönnek létre, hogy a megszűnt vagy meggyengült kartellek helyébe lépjenek.
Az Egyesült Államok néhány hete ismerte el lakosai előtt a hihetetlen tényt: a mexikói szövetségi hadsereg egykori elit katonáiból alakult volt bérgyilkos kartell, a Zéták tagjai nemcsak ellenőrzésük alá vonták szinte a Mexikói-öböl egész partvidékét, hanem megvetették a lábukat az Egyesült Államokban, Arizona államban is.

Nem erre képezték ki őket. A képen látható és maszkot viselő szövetségi rendőrök 2006 decembere óta a hadsereggel szövetségben, sőt nem tudni, mióta, de az Egyesült Államok drogellenes részlegével (DEA) együtt is fellépnek a drogkartellek ellen, amelyek a szó szoros értelmében a kormányozhatatlanság határára sodorták Mexikót. A szövetségi rendőrség segítségére kirendelt tengerészgyalogosok azonban tavaly kénytelenek voltak elhagyni Ciudad Juárezt, a világ második legveszélyesebb városát – a lakosság nyomására. A határ menti városok többsége a drogkartellek miatt egyébként már jóval érkezésük előtt elnéptelenedett. (Más kérdés, hogy néhány – külföldi – nagyvállalatot egyáltalán nem zavarnak a hadiállapothoz közeli viszonyok, és bátran befektetnek Mexikóban.) Néhány éve többek között kiderült a szövetségi rendőrség és a hadsereg bizalmas jelentéséből, hogy egyik testületet sem készítették fel az új feladatra, mert tagjai egészen más jellegű kiképzést kaptak. Arról nem is beszélve, hogy a kisebb állam jelszavának hangoztatása és gyakorlata miatt még egyenruhára és töltényekre sem futotta azoknak, akiknek hivatásszerűen kellene üldözniük a bűnt és elkövetőit. Az egyes kartellek természetesen éltek a korrupt és/vagy rosszul fizetett szövetségi tisztviselők adta lehetőségekkel, és jó pénzért – vagy bagóért – többek között információkat, büntetlenséget vásároltak tőlük. Az elnök, Felipe Calderón Hinojosa ezért idén végre elhatározta magát, és belekezdett a szövetségi bűnüldöző szervek érdemi megtisztításába. Az eredmény: az új főügyész minapi kinevezése óta sorra mondanak le önként a magukat „érintettnek” tekintő ügyészek és az igazságszolgáltatási szerv más munkatársai.

Mexikó, a fegyverlaboratórium? Az őrizetbe vett kartelltagok bemutatásával együtt szokás bemutatni a náluk talált bűnjeleket, legtöbbször fegyvereket vagy kábítószert. „A Koreai” és társai esetében most nem sorozatlövő fegyverekről van szó, de ezek sem játékszerek.
A gyilkos bandák fegyvereik jelentős részét egyébként az Egyesült Államokból szerzik be. Olykor meglehetősen rendhagyó módon. Biztos, hogy a március óta dagadó fegyverszállítási botrány nem használ az Egyesült Államok és Mexikó viszonyának. A spanyolul Rápido y Furioso (Gyors és Dühös) nevű és a tapasztalatok szerint nagyon félresikerült amerikai akció feltételezések szerint 2008 óta tart, és ennek során egy egész hadsereget is állig fel lehetett volna fegyverezni az elvileg a mexikói kartellek leleplezéséhez felhasználandó, a bűnüldöző szerveknek szánt amerikai fegyverszállítmányokkal. Calderón elnök is már többször kérte amerikai kollégáját, hogy vonja vissza a még az elődje, George W. Bush elnöksége idején, 2004-ben lazított, az addig Mexikóval szemben érvényben lévő fegyverszállítási tilalmon, de mindeddig hiába. Merthogy e fegyverek része természetesen a kartelleknél landolt, ami igencsak veszedelmessé teszi az ellenük való fegyveres fellépést.
A The New York Times szerdai publicisztikája egyenesen „kolosszális ostobaságnak” nevezte az amerikai fegyverszállításokat. John Dodson, a szesz-, dohány- és lőfegyverforgalom ellenőrzéséért felelős ügynökség (ATF) egyik ügynöke szivárogtatta ki az ügyet még március elején, azóta a CBS tévécsatorna riportsorozatot készített az akcióról, és már senki sem tudja leállítani a megindult lavinát.
Rosario Green, az El Universal közírója már márciusban éles hangú írásában föltette a nyílt kérdést: Mexikó az Egyesült Államok [fegyver]laboratóriuma? (S. T.)