Csalódott exegyházak az új jogszabály ellen

Az új egyházügyi törvény alkotmányossági felülvizsgálatát kéri tizenöt, egyházi státusát elveszítő felekezet. A csalódott exegyházak a közjogi méltóságoknak is eljuttatták levelüket.

Munkatársunktól
2011. 08. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Létrehozza, nem pedig bezárja a „biznisz”, a korrupció és a pénzmosás lehetőségét az új törvény a kiválasztott egyházak előtt azáltal, hogy kiszélesíti gazdasági tevékenységük jogait, és ehhez „csekély ellenőrzési rendszert” ír elő – írják a csalódott exegyházak a távirati irodához is eljuttatott dokumentumban. A nyilatkozatot jegyző tizenöt felekezet – köztük a Keresztény Egyházak Szövetsége, az Apostoli Pünkösdi Egyház, a Magyarországi Anabaptista Miszszió – szerint az új törvény több szempontból is alkotmányellenes, az Európai Unió, valamint az ENSZ normáival is ellentétes, továbbá erkölcsi aggályokat is felvet. Mint írták, a törvény egyesületté történő visszaminősülésre kényszerít több száz – 1991 előtt bejegyzett, de ezer taggal nem rendelkező vagy 1991 után bejegyzett – olyan egyházat, amely eddig elsődlegesen hitéleti tevékenységet folytatott, de jelentős részük közfeladatokat is ellátott.
Az aláírók „rendkívül csalódottak”, mivel szerintük az egyházi státusból kirekesztett vallási közösségek híveinek nagy része szavazataival hozzájárult a kétharmados többségű parlament létrejöttéhez. A kormányoldal nemcsak egyháztagjaink szavazói bizalmát taposta meg az egyházi státus önkényes és visszamenőleges megvonásával, hanem ezzel megsértette – az egyházként történő – szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát is, ami nemcsak etikátlan, hanem alkotmányellenes is – írták. Kiemelték azt is, az új törvény tervezetének készítésekor a kormány azt ígérte, a „tisztességesen működő kisegyházaknak nem kell félniük, nem fognak rosszul járni az új törvénnyel”. Az aláírók felkérték az Alkotmánybíróságot a törvény alkotmányossági felülvizsgálatára.
Ismert, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tizennégy egyházat és vallásfelekezetet nevesít. A július 12-én elfogadott jogszabály értelmében a többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.