Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi a Telegramon közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy az ügynökséggel Egyiptomban megkötött egyezményt – amely többek között lehetővé teszi a NAÜ ellenőrei számára a belépést az iráni nukleáris létesítményekbe –, semmisnek tekinti a síita állam elleni bármely „barátságtalan lépés” esetén.
(Fotó: AFP)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szeptember 19-én engedélyezte az úgynevezett snapback mechanizmust. Erre reagált az iráni külügyminiszter a DRMNews-nak adott interjúban.
Ez olyan jogi eljárás, amely lehetővé teszi, hogy visszaállítsák az ENSZ által korábban elrendelt büntetőintézkedéseket, ha az érintett fél megszegi a kötelezettségvállalásait.
A testület pénteken szavaz arról az Oroszország és Kína által előterjesztett javaslatról, amely lehetővé tenné, hogy a büntetőintézkedések visszaállítását hat hónappal elhalasszák.
Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína 2015-ben kötötte meg Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást (Közös Átfogó Akcióterv, angol rövidítéssel JCPOA), amelyben Irán vállalta, hogy a szankciók feloldása fejében korlátozza atomprogramját.
A megállapodást az ENSZ 2231. határozata léptette érvénybe, és október közepén jár le. Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásai teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.
Borítókép: Abbász Aragcsi, iráni külügyminiszter (Fotó: Selcuk Acar)
