EU: Követendő példa lehet az alaptörvény

Az államadósság korlátozását szolgáló jogi megoldást, úgynevezett adósságféket szükséges beépíteni az Európai Unió valamennyi tagállamának alkotmányába, kötelező jelleggel – véli az Európai Bizottság egy tagja. Az új magyar alaptörvényben már van ilyen szabályozás, bár ennek elfogadása miatt komoly támadások érték hazánkat itthon és külföldön.

Günther Oettinger, az uniós törvények megalkotására javaslattételi joggal rendelkező brüsszeli testület tagja szerint „arra kell kötelezni a tagországokat, hogy normális költségvetési években, amikor nincsen válság, az összes kiadást és feladatot saját forrásból, hitelfelvétel nélkül fedezzenek és oldjanak meg valamennyi szinten, a központi kormánytól kezdve egészen a helyi önkormányzatokig”. – A pénzügyi piacok és a hitelezők magatartása is az adósságfék bevezetésére kényszerít – vélte a politikus egy német közszolgálati rádiónak nyilatkozva. Oettinger szerint a javaslatot kedvezően fogadják majd a huszonhetek. Az energetikáért felelős biztos kifejtette, hogy az euróövezeti adósságválság hatására az utolsó, takarékoskodásra még nem hajlandó tagországok is arra a belátásra jutnak majd, hogy spórolni kell.
A Magyarországon 2011. április 25-én, húsvéthétfőn kihirdetett új alaptörvénynek a közpénzekről szóló fejezetében, a 36. és a 37. cikkben foglalkoznak az államadósságra vonatkozó szabályokkal. Az alkotmány szerint az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetést, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. A törvényszöveg kimondja, hogy ha ezt a mértéket meghaladja az államadósság, csak olyan büdzsét lehet megszavazni, amely az államadósság arányának csökkentését tartalmazza.
Az államadósságra vonatkozó rendelkezések befolyással vannak az Alkotmánybíróság (AB) munkájára is, hiszen mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az AB korlátozott hatáskörben látja el feladatát. Csak akkor vizsgálhatja felül a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, ha az ellentétes az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával vagy a magyar állampolgársághoz fűződő jogokkal.
Az ellenzék az erről szóló rendelkezést élesen támadta, mert az AB az állampolgárok tulajdonhoz fűződő jogának érvényesülése szempontjából nem vizsgálhatja meg a fenti körbe tartozó jogszabályokat. Mesterházy Attila MSZP-elnök kezdeményezésére a szocialisták aláírásgyűjtésbe is kezdtek, hogy minél többen támogassák petíciójukat, amelyben a magánnyugdíjpénztár államosítása, az igazságtalan adórendszer, az indokolás nélküli elbocsátás, a visszamenőleges hatályú törvénykezés, az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése ellen tiltakoznak. A petíciót májusig 372 ezer ember írta alá.